Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-17
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (C EC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20217 . 14 vizslatni, ki lett magyar állampolgár. Bármikor elkezdhetik. Fico visszajön, ráhajt Slota magyarfaló táborára, és magyarüldözéssel szolgáltatja a népnek a cirkuszt. N egyedrészt több ezer ember lett titokmagyar. Semjén Zsolt egyenesen buzdítja őket, kérjék Magyarországon az állampolgárságot, aztán kussoljanak róla. Ennyit arról, miként biztosítják a magyarság „öntudatos vállalásának” lehetőségét. Nem áll módomban egyet érteni sem a veszélyeztetettekkel, sem a veszélyeztetőkkel, sem az egyik, sem a másik ismert prókátoraival …” ? ? Révész Sándor (Nsz) Schöpflin, a pitiáner – „ Schöpflin György professzor, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy érezte, helyénvaló beleszólnia abba a vitába, amely osztrák zöldpárti kollégája, Ulrike Lunacek és az Echo TV között alakult ki. A képviselőnő zokon vette ugyanis, hogy a televízió egyik adásában Bayer Zsolt , a Magyar Hí rlap publicistája őt ótvar, hazug idiótának minősítette, és bocsánatkérésre szólította föl a televíziót. Ennek az Echo TV vagy eleget tesz, vagy nem, Bayer Zsolt pedig meg majd úgyis lerendezi magában az ügyet, ez többnyire nem esik nehezére. Schöpflin Gyö rgy azonban újabb dimenziókba emelte a történteket, amikor a vita ürügyén egy levélben rámutatott arra, hogy Lunacek képviselő asszony elfogultan nyilatkozik Magyarországról. A professzor szerint Ulrike Lunaceknek nem illik fölháborodnia, ha esetleg ótvar, hazug idiótának minősítik. E ponton ne merüljünk el abban, hogy egy nőről van szó, akiről, még ha esetleg közszereplő is, egy magára valamit is adó férfi nem beszél így. Felületinek minősül az a vita is, hogy mit kell tűrnie egy közéleti szereplőnek és mi t nem, hiszen az „ótvar, hazug idióta” kitétel valójában nem a képviselő asszony tevékenységére irányul, hanem a személyére, s ekként átlépi a jó ízlés határát, ami mégiscsak a konzervativizmus egyik alapköve lenne, vagy mifene …” ? ? Tóth Ákos (NOL) Népesség – „ A kormányváltás és a havazás körüli felhajtás háttérbe szorította a demográfiát. Amely alapjában rendíti meg a társadalmat. Első látásra a hatalmas, 2,6 milliós népességcsökkenés kedvezőne k tűnhet, mivel tollvonásból javulnak Románia fejlettségi statisztikai mutatói. Az egy főre eső GDP, húsfogyasztás, személygépkocsi, színes tévé, lakásterület, orvos, kulturális intézmény stb. Ami aligha téves, hiszen 2002höz képest az életszínvonal látvá nyosan emelkedett. Növekszik ugyanígy a munkanélküliségi ráta és az egy főre eső eladósodás. Csökken viszont Románia uniós súlya, az EPképviselők száma és az uniós pénzalapok, ezek ugyanis a népesség számával arányosak. Utóbbi téren nem is lenne olyan nag y érvágás, hiszen országunk amúgy is csupán a rendelkezésre álló összeg töredékét volt képes kihasználni, a hatékonyság növelésével simán kompenzálni lehet majd a 2014 után kieső részt …” ? ? Chirmiciu András (Nyugati Jelen) Ki a miniszterelnök? – „ A posztkapitalista globalizmus rendszere recsegropog. A fedezet nélküli, nem létező, de mégis létezőként kezelt pénztömegek léggömbje hol itt, hol ott lyukad ki, s bármikor kipukkadhat, azt pedig nem tudni, hogy a bankvilág planetáris szintű kísérleti játékának összeomlása milyen következményekkel jár majd. A globális főhatalom orákulumai a lyukak foldozgatásán dolgoznak, ahelyett, hogy megpróbálnák kikötni a földre a légballont. Görögország és Olaszország élén már az ő embereik állnak, s az új román miniszterelnök életrajzát elnézve, tekintettel nyilatkozataira, illetve gazdaságpolitikai beállítottságára, minden jel szerint ő is engedelmes marionettje lesz a nemzetközi pénzvilágnak …” ? ? Borbély Zsolt Attila (Erdélyi N apló) Mensura Transylvanica: erdélyi mérték és tekintély – „ Lapunk hasábjain is olvashattak már a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport által készített elemző anyagokat, ám mindeddig adósak maradtu nk kedves Olvasóink felé annak feltárásával, hogy mit és kiket is fed voltaképpen a latinosan patinás név, milyen irányelveket és célokat követ az erdélyi „think tank”, vagyis
