Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , ht tp://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20211 . 16 hiteltelenséget eredményezett. „ A népszámlálást nem fejezték be, Bukarestben és egyes nagyvárosokban abbahagyták ” – magyarázta (Transindex) Nem követi a Fidesz pél dáját az LMP – A Lehet Más a Politika legutóbbi kongresszusa után is a bázisdemokrácia alapján kíván működni. Ennek sikerességében nem biztos a Méltányosság Politikaelemző Központ két kutatója, Csery Péter és Török Zoltán (Stop.hu) Gyújtópontban – A csángókérdéstől a szórványkérdésig – „ Az elmúlt hetek magyar nemzetpolitikai szempontból két fontos témát hoztak nyilvánosságra: a romániai népszámlálási adatok első etnikai bontását, illetve a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a magyar kormány illetékesei között kialakuló konfliktust. Jelen írásnak nem célja, hogy ezen utóbbi esemény körül kialakult politikai vitában állást foglaljon, inkább a diskurzus más ir ányokban való megnyitásának lehetőségeit keresi. Ugyanakkor, fontos megemlíteni, hogy a szöveg geneziséhez és gondolati sémájának kikristályosodásához nem az egyik vagy másik kérdéskörhöz fűzött vélemények sora, hanem éppen a két esemény véletlenszerű együ ttmegjelenése szolgáltatott alapot. Más szóval, jelen írás nem a csángótámogatás körül kialakult jelenlegi pénzügyi problémákról, illetve a magyar kormány ez irányú lépéseiről fog szólni, hanem a kérdésből kiindulva a jelen támogatási és nemzetpolitikai c élkitűzések népszámlálási adatok tükrében való átvizsgálását szeretné elérni … ? ? Toró Tibor szociológus, politológus (Mensura Transylvanica) (Szabadság) Kisebbségi jövőkép – Kulturális antropol ógiai tanulmányok – „ Kezdetben az antropológusokat a távoli, egzotikus népek kultúrája vonzotta (pl.: Malinowsky a Trobriand szigeteken, RadcliffeBrown az Andaman szigeteken, Róheim Géza Ausztráliában, M. Mead a Szamoa szigeteken kutatott). Több évtized kellett ahhoz, hogy szembenézhessünk saját társadalmunk antropológiájával, és észrevegyük a köztünk élő „egzotikus” embereket, így például a cigányokat is. Az antropológia fejlődése párhuzamba állítható a személyiség kialakulásával, amit Piaget , Klein , Eri kson és mások írtak le. A különböző elméletek egyetértenek abban, hogy először az én és a külvilág határolódik el egymástól, majd folyamatos kölcsönhatás tükrében bontakozik ki az énkép, de valójában csak a serdülőkorban irányul a figyelem az én felé (szin te kizárólagosan), reális énkép , integrált személyiség pedig csak a felnőttkorra csiszolódik ki. Jelen tanulmány is a - a szigorlati dolgozatomhoz hasonlóan, melyre többször utalok majd – a Magyarországon élő legnépesebb kisebbségről, a cigányságról szól. A helyszín Csobánka, ahol 1998 óta élek családommal, s az emberekkel, akik megelevenednek egyegy történetben, párbeszédben, nap mint nap találkozom. Látván életüket és olvasván a róluk szóló tanulmányokat felfigyeltem arra, hogy mennyire hiányzik a jövőb e tekintés /nem számítva azokat az - általában politikával átitatott - cikkeket, melyek a cigányok követeléseit és kéréseit tartalmazzák/ sokkal jellemzőbb a cigány kultúrkincsek (zene, tánc, mese) számbavétele, vagy a cigányság, mint probléma (kulturális, gazdasági, társadalmi, oktatási, történelmi, etnikai, kriminológiai) elemzése. Arra gondoltam tehát, hogy megkérdezem őket magukat, hogyan képzelik el a jövõjüket. Ez az egyszerű kérdés számos problémát vetett fel (főleg módszertanit), legelőször azt, ki a cigány s ki nem az …” ? ? Horváthné Pozsár Beáta (Le Monde Diplomatique) C C i i k k k k e e k k Egyedül a világ ellen – Milosevicspárhuzamok TANÁCS ISTVÁN Népszabadság 20120211