Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20208 . 29 dolgokat, a fél világ nekünk esett, azóta viszont szinte a teljes unióban bevezették a bankadót. Rendszeresen jeleztük román partnereinkne k, hogy mire készülünk, viszont valamennyi országnak magának kell mérlegelnie, milyen mértékben tud és akar ellenállni az IMF nyomásának. Jómagam és kollégáim hivatalos vagy kevésbé hivatalos romániai útjain többször is szakmai részletességbe menő ismertet őt kértek a magyar tervekről, és nem bánjuk, hogy ezek közül néhány visszaköszön. – A romániai magyarság autonómiaküzdelmének egyik körvonalazódó eszköze a Székely Nemzeti Tanács által indítványozott uniós polgári kezdeményezés. Ön mennyiben tartja támogat andónak ezt a kezdeményezést? – Szeretném leszögezni: az autonómiaigényekről soha nem szabad lemondani, a magyar kisebbséget ugyanazon jogok illetik meg, mint mondjuk az ausztriai kisebbségeket. Ebben persze távolról sincs egyelőre nézetazonosság román ba rátainkkal. Úgy tartjuk, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia, a tömbmagyarságnak területi autonómia jár. Ezért minden, ami az autonómia irányába hat, támogatandó és követendő, akárcsak az, ami uniós szinten ad ennek hangot. Én azt tartom bölcs mego ldásnak, ha több olyan kezdeményezés mögé sorakoznak fel a magyar érdekképviseleti szervezetek, amelyekhez uniós támogatást lehet szerezni. Valamennyi politikai és társadalmi erő tegye meg a javaslatát, és az ily módon összeállított, korlátolt számú, de m egfelelően megalapozott javaslatot tartalmazó csomaghoz próbáljunk támogató szavazatokat szerezni. – Lényeges átalakulások előtt áll a magyarországi felsőoktatási rendszer. A várható módosítások milyen mértékben befolyásolják az anyaországban tanulni kíván ó határon túli magyar diákok esélyeit? – Tudatában vagyunk annak, hogy egy sereg fontos szempontot az élet, a gyakorlat hoz majd a felszínre, olyanokat, amelyekre nem nagyon lehet az íróasztal mögött felkészülni. Ne feledjük, a közelmúltban alapvető közjog i változások történtek, a diákok egy része már nemcsak magyar nemzetiségű, de magyar állampolgár is. Többek között azért is tekintettem küldetésemnek a Máért összehívását, hogy az összmagyarság legitim képviselői fogalmazhassák meg elvárásaikat, akár a poz itív diszkriminációra való igényüket is. A kéréseket az általam vezetett tárcaközi bizottság igyekszik beágyazni a magyar jogrendbe, megteremteni például azon hitelek feltételeit, amelyek a tanulás finanszírozását biztosíthatják. És szeretnék eloszlatni eg y téveszmét: összességében nem lesz kevesebb egyetemi hely Magyarországon. Mindössze azt célozzuk, hogy ne képezzünk tömegével asszirológusokat, akiknek az életben nem lesz képzettségüknek megfelelő állásuk, hanem inkább mérnököket. A határon túli magyar d iákok pozitív diszkriminációjának igényét pedig indokoltnak tartom, ennek technikai kidolgozása a közeljövő feladata. v v i i s s s s z z a a Az ukrán elnök szerint nincs alternatívája országa EUirányvonalának Forrás: www.umdsz.uz.ua /Podrobnosztyi/InterfaxUkraina/2012.02.07. Viktor Janukovics ukrán államfő arra szólította fel az ország parlamentjét, hogy az törvényeivel segítse elő Ukrajna Európai Unió felé történő haladását. „2012ben Ukrajna foga dja az európai labdarúgó kontinensbajnokságot. Fontos és jelképes esemény ez, amely ismételten arról győz meg bennünket, hogy országunk az európai térség elválaszthatatlan része” — közölte a Legfelsőbb Tanácsa ma kezdődött, tizedik ülésszaka első ülésnapjá nak megnyitóján Viktor Janukovics, az ország államfője. „Nincs alternatívája az Európai Unió felé vivő utunknak, s ez komoly, produktív munkát követel meg a törvényalkotóktól annak érdekében, hogy jogilag szavatolva legyen integrációs folyamatunk” — húzta alá az ukrán államfő. v v i i s s s s z z a a Az ukrán ombudsman szerint a pénz cenzúrázza az ukrajnai médiát www.umdsz.uz.ua /UKRINFORM/2012.02.07. Az ukrajnai tömegtájékoztatási eszközök többsége ké nytelen a pénzügyi cenzúra mellett tevékenykedni — közölte a Legfelsőbb Tanácsban, az emberi jogok és szabadságjogok betartásáról tartott éves jelentésének ismertetése során Nyina Karpacsova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa. „Bár de jure mintha nem lenne politikai cenzúra Ukrajnában, ennek ellenére továbbra is a pénz cenzúrája alatt van a tömegtájékoztatási eszközök többsége az országban” — mutatott rá az ombudsman. Az emberi jogi biztos azon meggyőződésének adott hangot, hogy e probléma megoldásához fel kell gyorsítani a köztévé és rádió létrehozásának folyamatát. „A kereskedelmi és klánérdekek ellensúlyozása érdekében át kell térni a köztévé és rádió létrehozását célzó gyakorlati lépésekre” — húzta alá Nyina Karpacsova. v v i i s s s s z z a a
