Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20201 . 14 alatt visszaszerzi a magya r nemzet rég elszakadt, nehéz sorsú tagjait, a csángókat. Vagy legalábbis a még magyarul beszélő csángók közösségi vagyonát, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 100 millió forint értékű ingatlanjait. A rendszerváltás t követően, egy évtizedes politikai h ercehurca után, többszereplős együttműködésben, sikerült beindítani a moldvai csángók magyar oktatását. Az RMDSZ Bukarestben kiharcolta a szükséges jogi keretet, a Csángószövetség a semmiből felépítette a hálózatot és sikeressé tette a Székelyföldről áttel epült Hegyeli Attila által megálmodott programot. A magyar kormányok jelentős mértékben támogatták, a működéshez szükséges anyagi fedezet felét biztosították. Mindeddig …” ? ? Gál Mária (Nszv) Éretlenek – avagy az LMP identitása – „ Az LMP a kongresszusán úgy döntött, hogy nem szövetkezik más parlamenti pártokkal és nem vesz részt az Ellenzéki Kerekasztal mun kájában. Önállóan készül a soron következő parlamenti választásra is, mert az Országgyűlés jelenlegi pártjai között nem találnak olyan partnert, amellyel a ciklus hátralévő részében a „rendszeresen egyeztetett ellenzéki együttműködésnek értelme lenne”. Hog y mit jelentenek ezek a mondatok, arra később térek vissza, most előbb néhány szót arról, miként viszonyul ehhez a hazai sajtó: Az LMP elutasította az „összeborulást”; az LMP „érthető” módon fél attól hogy „alávesse” magát más pártok elképzeléseinek; az LM P félti az önállóságát stb., stb… Akik úgy gondolják, hogy tárgyalni, egyeztetni összeborulást jelent, azok az értelmes párbeszédet tagadják. Akik szerint kompromisszumot kötni, megegyezni az önfeladással azonos, azok az egyenrangú kapcsolatokban, a felek egymás iránti tiszteletének lehetőségében nem hisznek, és összekeverik az identitást azzal a kérdéssel, hogy kikivel nem áll szóba. Holott azt, hogy ki kivel áll szóba, csak az döntheti el, hogy ki mit képvisel. Ha biztosak és következetesek vagyunk abban , amit képviselünk, akkor nem vagyunk „ledarálhatók” …” ? ? Lánczos Vera (Galamus) Javulhatna a magyar kormány nemzetközi kommunikációja – Interjú Bauer Edittel – A 2011ben az év h atáron túli képviselőjének megválasztott néppárti Bauer Edit nem félti Orbán Viktortól a magyar demokráciát, de azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy adó- és járulékügyekben vegyen példát Szlovákiáról – „… Igyekezetünk ellenére sajnos a mai napig nem sik erült áttörő sikert elérni a kisebbségek védelme terén, ugyanis az Uniónak a mai napig sincs megfelelő jogalapja a beavatkozáshoz, a kisebbségi ügyek megmaradtak tagállami hatáskörben. Ezért egy parlamenti ajánlás is csak pusztába kiáltott szó maradt, és a benne foglaltak nem kérhetők számon az ajánlásban említett tagállamon. Gondot okoz az Unióban a mai napig létező kettős mérce: míg a csatlakozó államokra vonatkoznak a kisebbségek védelmét előíró koppenhágai kritériumok, addig magukat a tagországokat – mi ndegy, hogy régiekről vagy újakról van szó – ilyen jogszabályok nem kötik. Az igaz, hogy a diszkrimináció általános tiltásának uniós alapelve és az ennek alapján megalkotott jogszabályok a nemzeti kisebbség védelmét is szolgálják, ennek gyakorlati haszna a zonban nem túl sok, hisz ezek alapján nehezen kényszeríthető ki egy adott gyakorlat megváltoztatása. Ráadásul nekünk, középeurópaiaknak itt, Brüsszelben egy másik problémával is szembesülnünk kellett: „kisebbség” alatt Európa nagy részén a bevándorló kise bbségeket értik, ezért hosszadalmas és aprólékos munkával kell nyugati kollégáinkat meggyőzni, hogy teljesen más helyzetben vannak a migráns kisebbségek, mint az Bauer Edit A Csallóközben fekvő Somorján született 1946ban, pozsonyi közgazdasági tanulmánya it követően szociális témákban kezdett kutatásokat végezni. 1990től a szlovák Nemzeti Tanács tagja, 1998 – 2002 között a Munka, Szociális- és Családügyi Minisztérium államtitkára. 2002től a Magyar Koalíció Pártja színeiben újra képviselő, majd Szlovákia uniós tagságát követően 2004től az Európai Parlamentben a néppárti frakció tagja, ahol többek között a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottságában, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságban, illetve az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottságá ban dolgozik. 2011ben az év határon túli magyar EPképviselőjévé választották.
