Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20128 . 20 hálátlanabb szerep hárul, ha nem érnek véget a demonstrációk. Bogdan Teodorescu politikai elem zőt Cseke Péter Tamás kérdezte az utcai megmozdulások lehetséges következményeiről (Erdélyi Riport) Sorvadások – „ Arra a kérdésemre, hogyan látják a magyar kultúra helyzetét Kárpátal ján, két ismert és elismert közéleti személyiség – Horváth Katalin nyelvész és Pomogáts Béla irodalomtörténész – is az oktatás színvonalának esésére és a művelődés ezzel járó krízisére hívta fel a figyelmet. Sorvadás tapasztalható az elemi, az általános, a középiskolai szinten éppúgy, mint a felsőoktatásban. Egybehangzó véleményük szerint szűkebb pátriánkban az anyanyelvi oktatás a jelenleginél jóval több támogatást igényel …” Fedák Anita (KISZO) Se szerbül, se magyarul – még angolul sem – A magyar és szerb fiatalok párhuzamos világa – JEGYZET – „ A szabadkai magyar gyerekek, fiatalok nem tudnak szerbül. A szabadkai szerb, horvát gyerekek, fiatalok ne m tudnak magyarul. No de, hogy angolul beszélgetnének egymással, mint ahogyan ezekben a napokban azt a szerb sajtóban olvashatjuk?! Szerintem az az alapvető és legnagyobb probléma, hogy egyáltalán nem beszélgetnek egymással. Sajnos …” Mihályi Katalin (Magy ar Szó) R R i i p p o o r r t t Szomorú történet: Így segít a Kossuthdíjas művész – Sűrű sorsok – Kallós Zoltán és a válaszúti szórványkollégium – Jelenleg 93 I – IV. osztályos gyermek tanul a Kolozsvár mel letti Válaszút szórványkollégiumában. Az intézményt Kallós Zoltán néprajzkutató hozta létre az állam által elvett, majd az 1989es fordulat után visszakapott családi birtokán. Az életét a magyar folklór gyűjtésére, megismertetésére feltevő Kallós Zoltán a régi családi kúriában néprajzi múzeumot rendezett be, a kollégium épülete 2007ben készült el. A Heti Válasz helyszíni riportban számol be a tavaly év végi romániai népszámlálás miatt különösen aktuális válaszúti oktatásinevelési munkáról. Az iskolába jár ó gyerekek döntő többsége szegény sorsú mezőségi, erdőháti településekről érkezik, ahol nem pusztán az anyanyelvi iskola, de a legtöbb közszolgáltatás is hiányzik. A magyar nyelven való oktatás nélkül a gyerekek sorsa bizonyosan az asszimiláció lenne. Így viszont a magyar állami támogatásokból és adományokból fenntartott intézményben nemcsak anyanyelvükön tanulhatnak, de gondos ellátásban részesülnek: a napi ötszöri étkezés, a különórák, az orvosi felügyelet, a lakhely és az iskola közötti ingázás biztosítá sa alapvető változás a többségében szegény családokból érkező gyerekeknek (Heti Válasz) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r A romániai romamagyar kötődésűek 1992. és 2002. évi népszámlálási adatok tükrében – B ár 2011es megszámlálásunk hivatalos adatai csak februárra várhatóak, a Transindex nyomán mégis közreadjuk Papp Z. Attila szociológus tanulmányának ma is érvényes, általános tendenciákat tartalmazó részleteit. 2002ben 80 – 90 ezer körül mozgott a magyar cig ányok lélekszáma, és a trendek alapján 2025 körül mintegy 150 ezerre tehetjük lélekszámukat. Akárcsak más országokban, Romániában is elfogadott tényként kezelik, hogy a népszámlálás nem méri pontosan a romák számát és lakosságon belüli arányát. Noha ezek a becslések fontosak lehetnek, mégis azt gondoljuk, a népszámlálásokból leszűrhető fontosabb adatsorok is relevánsak a roma populáció társadalmigazdasági megismerése és körülírása szempontjából. Annál is
