Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ ad min@cecid.net 201 20124 . 22 A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket a zokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrla pokat használni. v v i i s s s s z z a a Látens antiszemita minden ötödik német egy felmérés szerint Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2012. január 23., hétfő (MTI) - Németországban a lakosság 20 százalékában tetten érhet ők lappangó antiszemita tendenciák - állapította meg hétfőn Berlinben bemutatott vizsgálatában egy független szakértői testület, amelyet a Bundestag, a német törvényhozás alsóháza kért fel a munkára. Az első úgynevezett antiszemitizmusjelentés szerint a zsidóellenesség szélsőjobboldali körökben jelentkezik a leginkább látható módon, e szubkultúráknak az antiszemitizmus az egyik fő összetartó eleme. Ezt mutatja egyebek között az, hogy a zsidóellenességgel összefüggő bűncselekmények 90 százalékát szélsőjo bboldali kötődésű elkövetők hajtják végre. Ugyanakkor az antiszemitizmus korántsem elszigetelt, csak a társadalom szélsőséges elemeire jellemző jelenség, hanem a középrétegekben is megmutatkozó nézet. Labdarúgó mérkőzéseken például megszokott, hogy szurk olók rasszista, zsidóellenes rigmusokat skandálnak, számos iskolában pedig a zsidó bevett szitokszó - hangzott el a jelentés bemutatóján. A német társadalomban az antiszemitizmus "széles rétegekben elterjedt előítéleteken, mélyen gyökerező közhelyeken é s a zsidókkal, valamint a zsidósággal kapcsolatos tudatlanságon alapul" - mondta Peter Longerich, a kutatócsoport egyik koordinátora, hozzátéve, hogy az antiszemita nézetek terjedését - különösen az interneten - nemigen lehet feltartóztatni. A kutatók hi ányolták az antiszemitizmus visszaszorítását előirányzó állami, kormányzati stratégiát, és kifogásolták, hogy nem biztosított az ilyen jellegű projektek hosszú távú finanszírozása. Nemzetközi összehasonlításban Németország a maga 20 százalékos látens an tiszemita arányával a középmezőnyben foglal helyet. E besorolás oka "nem utolsósorban az, hogy Lengyelország, Magyarország és Portugália részben szélsőségesen magas értékeket ér el" az antiszemitizmust vizsgáló felmérésekben - áll a szövetségi belügyminisz térium honlapján publikált jelentésben. A Bundestag 2008ban - a kristályéjszaka néven elhíresült 1938. novemberi zsidóellenes erőszakhullám 70. évfordulóján - szólította fel a kormányzatot a független szakértői testület felállítására, az erről szóló hat ározatot valamennyi frakció támogatta. A 2009ben létrehozott, tíz tekintélyes kutatóból álló testület feladata, hogy rendszeres időközönként megvizsgálja az antiszemitizmus elterjedtségét, és tegyen javaslatokat a jelenség visszaszorítását célzó erőfeszít ésekre. v v i i s s s s z z a a Martonyi: felvetheti bárki Magyarország kérdését a pénteki EUtanácskozáson Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2012. január 23., hétfő (MTI) - Az általános ügyek tanácsaként eljáró uniós kü lügyminiszterek pénteki értekezletén ugyan hivatalos napirendi pontként nem szerepel Magyarország, de a "bármi egyéb téma" keretében bárki felvetheti az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamatáról az EUval folytatott párbeszéd ügyét - közölte Marto nyi János, a magyar diplomácia irányítója hétfőn Brüsszelben. A nap folyamán az uniós külügyminiszterek kifejezetten külpolitikai témáról tárgyaltak. Pénteken ismét összeülnek, alapvetően azért, hogy előkészítsék a jövő hétfői EUcsúcstalálkozót. Az ált alános ügyek tanácsában azonban Martonyi szerint elképzelhető, hogy lesz, aki kérdéseket tesz fel a témában. Az elmúlt kedden a belga külügyminiszter bejelentette, hogy a három Beneluxország jelentést kér az Európai Bizottságtól (EB) Magyarország ügyébe n. Didier Reynders Brüsszelben újságíróknak elmondta: Belgium, Hollandia és Luxemburg azt javasolja, hogy a jelentést vitassák meg az adott uniós szakminiszterek. Reynders - aki vallon liberális politikus - nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban eljá rjanak Magyarország ellen az unió működésének kereteit kijelölő Lisszaboni Szerződés hetedik cikke alapján. "Mielőtt azonban szankciókról beszélünk, meg kell várnunk a bizottság jelentését" - mondta akkor Reynders, megjegyezve, hogy Budapestnek is meg k ell adni az állásfoglalás lehetőségét.
