Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20107 . 18 kellemetlen a szlovákiai magyarok számára is, ha a világ Magyarországot Ukrajnához vagy Fehéroroszországhoz hasonlí tja. Magyarország ott még nem tart. De azok számára, akik valami mást vártak 1989 egyik előidézőjétől, nagy csalódást jelenthetett ( Orbán - a szerk .)" - fejti ki a pszichiáter az ország jelenlegi helyzetével kapcsolatban a ? ? Sme napilapnak adott interjúban. Hunčík elmondása szerint csalódásként éli meg, hogy őt is jobboldaliként a szocialisták oldalára kényszerítették a kormány intézkedései, elsősorban a kivételező magatartásukkal. " Mivel kétharmados többsége van és saját arcára formálta a magyar alkotmányt és törvényhozást, a kisebbségben élő ember méginkább érzi, hogy valami nincs rendben " - fejtette ki a szakember (Bumm.sk) A Kanadai Magyar Hírlap a Fideszújság célkeresztjében – „ Kaslik Péter úr – miközben a Fidesz MPSZ számára igen kényelmetlenné vált a világszerte megnyilvánuló felháborodás a „polgárinak” nevezett kormányzásuk következtében – a ? ? Gondola elnevezésű orgánumban fejthette ki a „nem zeti érzelmű magyarság” véleményét „a jelenlegi magyarellenes kampány tűrhetetlenségéről… annak törtető jellegéről, a gőg, a gyűlölet, az irónia, a hiúság és a külső kapcsolatokra épülő erőfitogtatásról…” Egykori honfitársunk míves alkotását – s s a a j j t t ó ó l l e e v v e e l l é é t t – Szálasi Ferenc születésnapja alkalmából tette közzé az Orbánpárt egyik legfontosabb szócsövének számító internetes újság, melyben folyamato san olvashatók Prohászka Ottokár püspök (a hungarista eszme ideológusa) művei. A negyvenhét éve Kanadában élő „nemzeti emigráns” nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy Orbán Viktor védelmében – a magyarországi neonáci, hungarista és nemzeti anarchista szervezetek propagandaanyagait terjesztő Alternatív Hírportál egyedül a Huncor főszerkesztőjét érdemesítette a kanadai magyarság képviseletére …” (Kanadai Magyar Hírlap) Mi kell egy kurzushazugság érvényesítéséhez? – „ A sejtjeimben van benne az erdélyi nyelv, Sütő András nyelve, pedig én dunántúli születésű vagyok – mondja egy közism erten Orbánpárti színész, karácsony és újév között, az egyik rádióadón. (A neveket az újságíróra leselkedő, egzisztenciális veszélyeket rejtő helyzet okán nem írom ide.) Azért beszél erről, mert írt valamit, amelyben kiemelt módon tette közzé a határon tú l élő magyarok iránti mély vonzalmait. Tekintettel arra, hogy a sejtjeinkben – tehát öröklötten – csak a beszéd (parole) univerzális képességei vannak ott, a nyelvet (langue) már esetlegesen, a megszületési helyeink és a szüleink szándékai szerint tanuljuk meg, vagyis a „sejtjeinken kívül”, ezt a kijelentést szó szerint nem lehet venni, ám – Kertész Ákos genetikázásával szemben – lehet szimbolikusan értelmezni. Az ugyanis bőven elképzelhető, hogy valaki már egészen kicsi korától mindig nagyon izgatottá váli k, ha a határon túli magyarok kultúrájával, nyelvével találkozik, ezért hosszú és kitartó, esetleg sokoldalú tevékenységgel folyamatosan olyannyira a magáévá teszi mindkettőt, hogy képletesen szólva a vérévé válik. Vagyis bárki elérheti, hogy benne a határ on túliakhoz való viszony mély, belső elkötelezettséggé legyen, amelyet a kulturális beágyazottságok és értékpreferenciák háttere hitelesít …” Lévai Júlia (Galamus) Választójogi fészekrakás va gy fészkelődés? – „… A magyar választási törvénybe foglaltakkal természetesen egyetértek. Személyes és családi érintettként is. A dolgokat a lényegre csupaszítva nekem is az a véleményem, hogy a külhoni magyar állampolgárok szavazhassanak az országos listá ra, de az egyéni választókerületek jelöltjeire semmiképpen se. Ez az ott élők ügye és dolga. Mi, az elszakított nemzetrészek tagjai nem ismerhetjük olyan mértékben az egyéni választókerületek jelöltjeinek se a személyét, se a pártállását. És a térség probl émáit sem. A rendszerváltoztatás óta eltelt több mint két évtized történetéből és tapasztalataiból ismerjük viszont azokat a pártokat, politikai csoportosulásokat és intézményeket, akik és amelyek a pártlistákon szerepelnek. Tudjuk, hogy kik, mikor mit tet tek értünk és mit cselekedtek ellenünk.
