Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Euro pica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10829 . 16 Az Orbánkormány külpolitikája: megkerülhetetlen mumus – Diplomácia - Pozsony ellen hiábavaló partnereket keresni, a V4et kapcsolati hálózattá kellene alakítani Sikeresen levezényelt soros EUelnökség, a nemzeti érdekek hangsúlyos védelme, harcos kiállás a kisebbségek jogai mellett – a második Orbánkormány hívei valószínűleg ilyen mérleget vonnának az elmúlt több mint egy év magyar külpolitikájáról. A bírálók viszont felrónák, hogy a soros elnökségre rávetült a médiatörvény és az új alkotmány körü l kirobbant, rendkívül éles vita. A könnyített állampolgárság pedig Damoklesz kardjaként lebeg a magyar külpolitika mumusához, azaz Szlovákiához fűződő, korántsem felhőtlen politikai viszony felett. Dési András | Népszabadság | 2011. augusztus 29. Azt, hogy maga Orbán Viktor kormányfő mit gondol hazánk külpolitikájáról, az ország nemzetközi szerepéről, a magyar nagykövetek hétfőn személyesen a miniszterelnöktől hallhatják, a szokásos év es misszióvezetői értekezleten. Tavaly Orbán azzal lepte meg a Külügyminisztériumban összegyűlt hallgatóságát, hogy négy hónappal a start előtt azt a kifejezést, hogy „Magyarország EUelnöksége”, ki sem ejtette a száján. Arra viszont sokan felkapták a fejü ket, amikor közölte: az egyre jobban háttérbe szoruló Nyugatnak ki kell egyeznie Oroszországgal, de KözépEurópa nem lehet a történelmi alku áldozata. Ajánlott cikkek Inkább adunk, mint kapunk KözépEurópa hangsúlyos szerepet játszott már a Fidesz választási programjában is, ahol az egyik fő célként egy szupererős Varsó – Budapest – Bukaresttengely kia lakítását célozták meg. Ebből azonban eddig nem lett semmi, a lengyeleknek láthatóan nem fűlik hozzá a foguk. – A lengyel – magyar – román hármas együttműködés egyértelműen a sorból látványosan kihagyott Szlovákia „elszigetelését” vonná maga után, Donald Tusk kormánya pedig nem adja a nevét Lengyelország déli szomszédjának „megsértéséhez” – mondta lapunknak Anton Pelinka, a Középeurópai Egyetem (CEU) professzora. A 69 éves osztrák politológus úgy látja, hogy a magyar – szlovák viszonyban komoly megnyugvást hozo tt a tavaly nyári pozsonyi kormányváltás. Ha nem Iveta Radicová, hanem Robert Fico lenne Szlovákia miniszterelnöke, az egyik konfliktus követné a másikat Pozsony és Budapest között. S mivel Radicová higgadt, tárgyilagos hangnemet használ, a két kormány meg nyilatkozásaiból is eltűntek a nacionalista hangok. Bár a kettős állampolgárság nem ismeretlen dolog az unióban, EUs szomszédok között meglehetősen barátságtalan lépés, ha az egyik a másik ellenkezését figyelmen kívül hagyva oszt állampolgárságot. Pelink a szerint Románia esetében az Orbánkormánynak sikerült a könnyített állampolgársággal közös témát felvetni. Bukarestből nem kezdtek el kézzellábbal tiltakozni, hogy az erdélyi közel másfél milliós magyarság esetleg magyar állampolgár lesz: a románok haso nló cipőben járnak, csak éppen Moldova kapcsán. Egyes becslések szerint a több mint négymillió lakosú szovjet utódállamból akár egymillióan is megkaphatják a román állampolgárságot és azzal együtt a Nyugatra utat nyitó román útlevelet. A visegrádi együttm űködést firtató kérdésünkre az osztrák profeszszor hangsúlyozta: jó húsz évvel ezelőtt, a keleteurópai rendszerváltások idején éppen a nacionalizmusok térnyerését lett volna hivatott ellensúlyozni. Ám Csehszlovákia felbomlásával ez az elképzelés gyorsan s zertefoszlott. A közös nyugati integrációból sem lett semmi, miután mindenki a maga útját járta. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lennének a négy országnak közös érdekei, amelyeket az EUn belül úgy képviselhetnének, ahogy azt teszik a Benelux államok vagy az északeurópai országok. E példákat követve ki lehetne alakítani hálózatokat és azokra építkezve közösen lobbizni – hangoztatta Pelinka.
