Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10827 . 11 ösztöndíjat, ha szerbiai felsőoktatási intézményekben kezdik stúdiumaikat. Az egyébként hasznos kezdeményezésről a vitát a Magyar Nemzeti Tanács pontozási rendszere robbantotta ki: külön magas pontszámot kapnak azok a jelentkezők, akik feliratkoztak a kisebbségi választói névjegyzékre. A pályázati mércék szerint ez 25 pontot tesz ki, ami szinte behozhatatlan előnyt jelent. Miről is van szó? Arról, hogy ki a magyar. Vajon elegendőe, hogy magyar az anyanyelve, magyar kulturális hagyományokra támaszkodik és magyar középiskolát fejezett be, vagy pedig ennél több szükséges: a választási névjegyzékre való feliratkozás? Széchenyi sokat töprengett ezen, de eszébe sem jutott ilyesféle válasz. Arról van ugyanis szó, hogy a sze rbiai kisebbségi törvény előírja a kisebbségi nemzeti tanácsok közvetlen és titkos megválasztását azzal a feltétellel, hogy a kisebbségi választópolgárok ötven százaléka plusz egy személy feliratkozik a választási listára. A törvény mindmáig érvényes parag rafusa szerint a feliratkozás úgy történik, hogy a kisebbségi polgárok személyesen jelentkeznek az illetékes önkormányzati irodákban ” Végel László (Nsz) Irány az USE! – „ Traian Basescu , Románia államfője arról beszél, hogy Romániának fel kellene adnia a szuverenitását az EU többi tagállamával együtt. Mert Európa csak szoros államszövetségként, Európai Egyesült Államokként gyűrheti le a válságot, úgy maradhat erős és versenyképes. Érted, kedves olvasó? Románia, Magyarország, Szlovákia úgy élhetne egymás mellett az USEben (United States of Europe), mint Indiana, Ohio és Pennsylvania az USAban. Ezt mondja az az államfő, akinek hivatala szerint védelmeznie kell azt az alkotmányt, amely így kezdődik: „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”. Szlovákia is nemzetállam. A Magyarország alkotmányát helyettesíteni hivatott közirat szerint immár Magyarország is az. A mások alkotmánya ellen most már csak az szólhat, aki Magyarországé ellen is szól. A szólás pedig a magyarok elemi nemzeti érdeke. Mert senki sem lehet teljes és egyenjogú állampolgár más nemzet nemzetállamában ” Révész Sándor (Nsz) Nyílt levél Gasparovicnak – „ Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja… Én ellenb en, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.” E szavakat eg y magyar gróf mondta 1942. május 15én. Esterházy Jánosnak hívták azt a magyar grófot. A korabeli szlovák sajtó akkor nekiesett Esterházynak . Árulónak és zsidóbérencnek titulálták. Két év múlva Esterházy memorandumban tiltakozott Magyarország német megszál lása ellen. A Gestapo körözési listáján előkelő helyen szerepelt …” Bayer Zsolt (MH) Ripp Zoltán: nincs Orbán nélküli Fidesz – „ Az eddigiektől eltérő, koherens ellenzéki politikára v an szükség ” - állítja Ripp Zoltán . A történész, politikai elemző egy, a Fideszkurzussal szembeforduló konzekvens rendszerellenzékiség kiépülését sürgeti, amely világossá teheti, miért illegitim az orbáni rendszerváltás. A Politikatörténeti Intézet tudomá nyos osztályvezetője szerint ugyanis a fülkeforradalom éppenséggel ellenforradalom, hiszen felszámolja a demokratikus jogállamot, sérti a szabadságjogokat, növ eli az egyenlőtlenségeket – „ Sokféle meghatározása létezik a forradalomnak. Az egyik felfogás sze rint forradalomnak nevezhető minden átalakulás, amely radikálisan átalakítja a politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat, ezáltal rendszerváltáshoz vezet, függetlenül a változás irányától. Szerintem jelen helyzetben abból a klasszikus liberális felfogás ból érdemes kiindulni, amely szerint forradalomnak csak az a változás tekinthető, amely a szabadság növelését, a demokrácia kiterjesztését és a társadalmi emancipációt szolgálja. Ami ezzel éppen ellentétes irányú, az
