Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Eur opica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10824 . 19 – Úgy véljük, hogy Szerbiának az unióban a helye. Elismerjük és megköszönjük a bátorságot, amelyről a szerb államhatalom tett tanúbizonyosságot az európai integráció során. Többször is rámutatt unk, hogy Németország elismerte Koszovó függetlenségét, Szerbia ellenben ezt nem tette meg. Ez egy olyan helyzet, amelyet illetően előrelépés szükséges. Eredményekre van szükség a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban és fel kell számolni a prishtina i államhatalommal párhuzamos struktúrákat Koszovóban – összegzett Merkel. Újságírói kérdésre, hogy mit gondol a prishtinai központi hatalom azon közelmúltbéli kijelentéséről, hogy a Belgráddal folytatott egyeztetés következő köre előtt ismét különböző akc iók végrehajtására lehet számítani ÉszakKoszovóban, Merkel azt válaszolta, hogy éppen az egyoldalú intézkedések végrehajtásának megakadályozása miatt van szükség a párbeszéd folytatására. Egy nappal korábban Zágrábban hasonlóképpen nyilatkozott a német k ancellár: „A NyugatBalkán minden országa az EU tagjává válhat, amennyiben teljesítik a meghatározott feltételeket.” Nagyon bonyolult kérdésekkel vagyunk kénytelenek szembesülni, az egyik ilyen kérdés Koszovó, hangsúlyozta Boris Tadić a Merkellel folytato tt beszélgetés után. Szerbiának nincsenek olyan illúziói, hogy konfliktusokat vihet az unióba, magyarázta Tadić, valamint leszögezte, hogy az ország minden NyugatBalkánt érintő problémát szeretne megoldani. Tadić arra is felhívta a német kancellár figyel mét, hogy úgy tűnik, Prishtina továbbra is egyoldalú akciókkal igyekszik megváltoztatni a valóságot a terepen. Ezért került sor a ROSU különleges koszovói rendőrségi alakulat akciójára is, folytatta Tadić. – A 2004es erőszakhullám miatt nagyon megváltozo tt a lakosság etnikai összetétele Koszovóban. Ma már nem élnek azokon a területeken szerbek, ahol korábban éltek. A napokban Prishtinában ismét egyoldalú akciók végrehajtását emlegették. Határozott állásfoglalást várunk az EU illetékeseitől. Számunkra elfo gadhatatlan, hogy azokat jutalmazzák meg, akik erőszakot hajtanak végre – fogalmazott Tadić. A szerb államfő biztosította Merkelt, hogy Szerbia folytatni kívánja a megkezdett párbeszédet Prishtinával, mivel csak dialógus által lehet hosszú távú és fenntar tható eredményt elérni. Szerbia megoldásokat szeretne, nem kívánja befagyasztani a konfliktust, szögezte le Tadić. – Szerbia szeretné, ha ismét szabaddá válna az áruforgalom. Ugyanakkor Szerbiának van alkotmánya, vannak törvényei és őrzi országa integritá sát. Szerbia nem kíván más elbánásban részesülni az európai integráció során. Szerbia ugyanazoknak a mércéknek kíván megfelelni, mint a többi ország. A régión belüli együttműködés a szerb politika egyik központi eleme. Az EU sohasem lesz teljes, ha a Nyuga tBalkán országait nem integrálják – foglalta össze Tadić. A szerb államfő örömét fejezte ki Horvátország hamarosan megvalósuló uniós csatlakozása kapcsán és közölte, hogy ugyanilyen örömmel tölti majd el, ha a régió többi országa is integrálódik az uniób a. – Ugyanakkor ismét szeretném nyomatékosítani: kérjük, hogy Szerbia esetében ugyanazok az elvárások és elvek legyenek döntőek a csatlakozás szempontjából, mint a többi ország esetében – hangsúlyozta a szerb államfő. Merkel tegnap reggel a belgrádi Hyat t hotelben Ružica Đinđićtyel, a meggyilkolt Zoran Đinđić feleségével és a Zoran Đinđić Alap ösztöndíjasaival találkozott. A Tadićtyal való találkozót követően a német kancellárt Mirko Cvetković kormányfő fogadta. Ezen a találkozón a szerb kormány több képv iselője is jelen volt. Vesna Pešić független köztársasági parlamenti képviselő szerint elképzelhető, hogy Tadić valamiféle kevésbé feltűnő módon vonja majd ki Szerbiát Koszovóból, illetve kevésbé feltűnő módot talál a koszovói realitás elismerésére. Pešić úgy véli, hogy a következő választások után az EU biztosan még kifejezettebb nyomást gyakorol Szerbiára Koszovó függetlenségének elismerését illetően.