Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budap est, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10721 . 13 felettébb hasonló. A mindkét térségben élők feje fölött az elmúlt 140 ill. 93 évben gyakran idébbodább tolták az országhatárokat. 1871 és 1945 között Elzász hova tartozása ötször változott meg. Egyszer Németországhoz, majd pedig Franciaországhoz tartozott és ez hullámszerűen folytatódott. Csakúgy, mint a Csallóközben ma élő több, mint kilencvenhárom éves úriember élete folyamán 5 különböző ország polgára volt. Saj nos deportációk és kitelepítések tizedelték meg a 20. század első felében mindkét régió lakóit. Még egyben hasonlít egymásra a két térség. Kiváló szőlőtermő területei vannak mindkettőnek, szép borokat állítanak elő az ott termett szőlőből. Míg Elzászban a borokat helyben állítják elő, 110 km hosszút csodálatos borúton csalogatják az oda látogatókat a gazdák borospincéibe. A Duna- és az Ipolymente e tekintetben csupán az utóbbi években kezd magára találni. Ennyiben hasonlítanak egymásra ” Farkas Iván (Felv idék.ma) Ördöglakat – „ Traian Băsescu öleli, de rugdossa is az RMDSZt. Fogja, mert nélküle nincs többsége, ami végzetes következményekkel járhat, de ütiveri, mert a szövetség megmegveti lábát, próbálja behajtani a koalíciós szerződésben ígérteket …” Simó Erzsébet (Háromszék) Fogyókúrán a Duna TV – „ Nem tudok pánikot kelteni: minden napra jut olyan meglepetés számunkra, magyar ok számára (is), hogy csak győzzük lenyelni és megemészteni. A nyelésben (és nyalásban) óriási tapasztalatunk és jókora gyakorlatunk van. Csak nyugodtan szíveskedjenek sok évszázados tapasztalataink után a mostani pártvillongásokra, nemzetet s pártokat meg alázó gyalázkodásokra gondolni, így talán könnyebb lesz elviselniük azt, amit most elmondok. Úgy hallottam, és a szállongó hírek után érdeklődtem is, utánanéztem kicsit: megszűnik, vagy már meg is szűnt a Duna Televízió önálló entitásnak lenni. Esetemben a latin szó azt jelenti, hogy minden, saját tulajdonságát vállaló és viselő, különleges feladatkörét ellátó alanyunk, nevezetesen a Duna Televízió elveszíti önállóságának a maradványait is, ömlesztődik a Magyar Televízió 1 és az M2 állagába. A Duna TV első rangú és legfontosabb feladata és kötelezettsége volt anyanyelvünkön szólni a határokon túli magyarsághoz, minden magyarokhoz! Ez ügyben lázított és lázongott Köteles Pál író is, amellett, hogy egy, a határon túli magyarság gondjaival foglalkozó folyóirat ot is létre kell hozni. 1990 után mindkettő mindennapi gond volt Budapesten ... ” Czegő Zoltán (Háromszék) Verespataki labda – „ Teljesen érthető, hogy a verespataki aranybányaprojekt ügye ismét a figyelem középpontjába került, a romániai civil és környezetvédő szervezetek pedig úgy érzik, csatát vesztettek, miután a művelődési minisztérium hatáskörébe tartozó területi igazgatóság régészeti mentesítési bizon ylatot bocsátott ki a projekt re ” Rostás Szabolcs (Krónika) Mi, középeurópaiak, nem vagyunk alábbvalók, mint a nyugateurópai országok lakosai – KözépEurópa potenciálja – „ Az unió távo linak tűnő problémái egyre közelednek. Amíg a jogharmonizáció vagy közös külpolitika kialakítása legfeljebb a szakmát érdekli, a Brüsszel által létrehozott közös pénz gondjai minden állampolgár zsebére hatnak. Függetlenül attól, hogy az adott állam eurózón atag vagy sem. Míg az első csoportot leginkább a stabilitási paktumhoz való anyagi hozzájárulás súlya nyomja, a másikat az árfolyamingadozás és az általános instabilitás. Az euró egészen mostanáig az Európai Unió mindennap látható és tapintható vívmánya v olt. Az, hogy az unió valóban szoros együttműködést és egymásrautaltságot jelent, csak a közös pénz használatával vettük észre. A probléma gyökere abban rejlik, hogy nincs közös gazdaságpolitika. Van ugyan valamiféle ellenőrzés, az úgynevezett maastrichti kritériumok, de ezek betartását mindeddig könnyű volt kijátszani. Jelenleg úgy tűnik fel, hogy a legjobb biztosíték a józan gazdálkodásra a nemzeti tradíció. A hollandok vagy a finnek még a nehéz időkben is megkísérlik egyensúlyban tartani a költségvetést, a görögök viszont sohasem érzik ezt a kényszert …” Horbulák Zsolt (Új Szó)
