Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10720 . 12 C C i i k k k k e e k k A Fidesz önmagába zárkózott a Bálványosi Szabadegyetemen – Tusványos üzen ő füzetté vált Népszabadság Seres Attila 20110720 – A re ndszerváltozás idején a magyarmagyar, illetve a magyarromán párbeszéd fórumaként indult a Bálványosi Szabadegyetem, amelyen az első években magam is részt vettem, hiszen akkor még, a Fidesz liberálispárti „pubertás korában” semmiféle kirekesztés nem vol t jellemző – mondta a Népszabadságnak Törzsök Erika szociológus, kisebbségi szakértő. – Az akkori politikai légkörben sok kérdésben hasonlóan gondolkodtunk, s kis idővel a diktatúra után más volt még a bátorság jelentése is. A különböző csoportok kezdetben a románmagyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is jó sokat változtak. Az első változás a ’90es évek végén következett be, amikor is – az időközben Tusnádfürdőre költö zött tábor – a románmagyar párbeszéd nem hivatalos fórumává lépett elő. A témák is sokat változtak időközben. A ’90es évek elején a részvevőket a román és más középkeleteurópai társadalmakat foglalkoztató kérdések érdekelték, az olyanok mint a privatiz áció, a jogbiztonság, az igazságtétel, az államegyház viszonya, a média szerepe, a kisebbségvédelem. Később szóba kerül a helyi önigazgatás kérdése, az oktatás, a kultúra problémái, s a ’90es évek közepén számos előadás hangzik el Magyarország és Románia euroatlanti integrációjával kapcsolatban, illetve érdekes beszélgetések zajlanak a két ország polgárosodási folyamatáról. A tábor még ekkor sem kizárólagos, de azért már látszik, hogy a témák a regionalizmus és integráció problémakörétől eljutnak 2001be n a státustörvényig. A tavalyi tábor témája a Kárpátmedencei magyarság összefogása, az Erdélykép erősítése volt, s egy tanulságos epizód zajlott a hallgatóság szeme előtt. Amikor a meghívott román államelnök, Traian Basescu visszautasította a székelyföld i autonómiaköveteléseket, a mellette ülő magyar miniszterelnök néma maradt. A kisebbségvédelmet máskor – persze jobbára hazai környezetben – éles fegyverként forgató Orbán Viktor román földön fontosabbnak tartja az azonos pártcsaládhoz tartozást, mint a sz ékelyföldi autonómiáért való csatározást. A jelenlévők előtt napnál világosabb immár, hogy az önmagába zárkózó Fideszvezetés számára Tusnádfürdő üzenetfüzetté válik, Székelyföldről hazabeszél. Onnan fogalmazza meg Orbán Viktor azt a súlyos történelmi váda t, hogy a „magyar baloldal mindig rátört nemzetére”, a tavalyi üzenetét pedig érdemes szó szerint idézni: „A baloldalineoliberális közösség mindent elvett az ország lakosságától, amit az elmúlt időszakban közösen felépített. Elvették a megtakarított nyugd íjakat, a közbiztonságot, az egészségügyet, a szociális és családbarát intézkedéseket, a nemzeti összetartozás élményét és a demokráciába vetett hitet.” Ez a 2010es orbáni mondat 2011ben különös akusztikát kap. S a fő üzenetek realizálása pedig gyengiti, ill megosztja az erdélyi magyarság politikai érdekérvényesítésének esélyét. Elszivja az erdélyi szakképzett munkaeőt, távlatosan ki üríti Erdély magyar lakosságát. v v i i s s s s z z a a Tusványos üzen ő füzetté vált – 22 év - A Fidesz önma gába zárkózott a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen A rendszerváltozás idején a magyar – magyar, illetve a magyar – román párbeszéd fórumaként indult a Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amelyen az első években magam is részt vettem, hiszen akkor még, a Fidesz li berális párti „pubertáskorában” semmiféle kirekesztés nem volt jellemző – mondta a Népszabadságnak Törzsök Erika szociológus, kisebbségi szakértő . Seres Attila| Népszabadság| 2011. július 20. | – Az akkori politikai légkörben sok kérdésben hasonlóan gond olkodtunk, s kis idővel a diktatúra után más volt még a bátorság jelentése is. A különböző csoportok kezdetben a román – magyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is sokat változtak. Az első változás a 90es évek végén következett be, amikor is – az időközben Tusnádfürdőre költözött tábor – a román – magyar párbeszéd nem hivatalos fórumává lépett elő. A 90es évek elején a résztvevőket a román és más keletközépeurópai társada lmakat foglalkoztató kérdések érdekelték, mint a privatizáció, a jogbiztonság, az igaz ságtétel, az állam – egyház viszonya, a média szerepe, a kisebbségvédelem. Később szóba kerül a helyi önigazgatás kérdése, az oktatás, a kultúra problémái, s a 90es évek közepén számos előadás hangzik el Magyarország és Románia
