Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10714 . 14 baj, hogy lassan mennek, mert úgyis rossz irán yba teszik. A román kormányra vonatkozó tanmese már csak azért is furcsa, mivel az RMDSZ ennek a kormánynak részese, ám Lakatos tegnapi nyilatkozatai a legvadabb ellenzéknek is dicséretére válhattak volna …” Szőke Mária (Reggeli Újság) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Ausztromarxizmus, nemzeti kérdés, autonómia – „ A 19. és 20. század fordulóján, majd a 20. sz ázad elején az osztrák szociáldemokrata párt keretében kialakított, a nemzeti kérdés rendezését célzó politikai program, illetve az ezt megalapozó elméleti munkák ( Karl Renner és Otto Bauer művei) ma nem állnak a kutatás előterében, annak ellenére, hogy az irányzatok csak szándékuk szerint mutatnak túl a probléma akkor aktuális értelmezésén. Igaz, már születésükkor sem arattak osztatlan sikert, még a baloldali mozgalmakon belül sem. Recepciójuk így leginkább arra az Ausztriára korlátozódott, amelynek 20. sz ázadi történelmében végül meghatározó jelentőségű figurák lettek, vagy pedig az osztrák szociáldemokrácia történetének feldolgozásával fonódott össze. Az ausztromarxizmus nemzetelméletének egyik alapja a következetes marxizmus, egészen konkrétan: az elvek és a gyakorlat dialektikája. Az elmélet megszületésekor egy adott problémára kerestek választ, a nemzeti kérdésre, ami az ő olvasatukban az Osztrák — Magyar Monarchia népeinek — csehek, németek, lengyelek, rutének, románok — a küzdelmét jelentette nyelvi jog aikért, valamint harcukat a dominanciáért az államban. A nemzeti kérdés ekkor elsősorban a nyelvhasználati lehetőségek és jogok formájában manifesztálódott, a konfliktusok magját a hivatali, bírósági vagy éppen iskolai nyelvhasználat kérdései jelentették, Cillitől (Celje) Prágán át Lembergig és Csernovitzig. Kormányok buktak bele nyelvi rendelkezésekbe — mint például a Badenikormány a csehországi hivatali kétnyelvűség bevezetésnek kísérletébe — , s miközben a küzdelem hevessége nem csökkent, megoldás sem k örvonalazódott. Másfelől Renner és Bauer számára a probléma elemzésére, értelmezésére adott volt egy módszertani és elemzési keret, a marxizmus. Az eredmény, a szintézis a szerintük optimális megoldást jelentő (nem csak nemzeti) autonómia gondolata. Bár a mindennapokból indultak ki, az eredmény mégis átfogó elmélet, a nemzet fogalmának és kialakulásának, fejlődésének problémáitól a nemzeti kérdés társadalmi dimenzióin át a szociális problémákkal való összefüggéséig. Az elmélet igénye ebben az esetben maga i s mozgalmi tradíció, a közvetlen politikai cselekvésen túli átfogó érvényű megoldás keresése …” Egry Gábor (VMDP Hírlevél) C C i i k k k k e e k k Magyar válasz Felvidék.ma 2011. JÚLIUS 13. Pozsony hétfőn megkapta Németh Zsoltnak a Magyar Köztársaság Külügyminiszt ériuma államtitkárának levelét, amelyben a két ország közötti vitás kérdésekről a párbeszéd folytatását sürgeti. „A szlovák fél a tárgyalások kezdeményezője lesz”,- jelentette ki a Sita hírügynökségnek a szlovák külügyminisztérium diplomáciai osztályának sajtósa. A levél tartalmáról viszont nagyon szűkszavúan nyilatkozott: a kettős állampolgársággal kapcsolatban a magyar fél fenntartja ellentétes álláspontját. Elutasítják a különszerződés gondolatát, amelyet a Lipšicféle javaslattal Szlovákia szeretett vo lna elérni.
