Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10712 . 14 gondolhatta, hogy "...nem azért forog veszélyben létünk, mert kevesen vagyunk, hanem azért, mert súlyunk oly parányi." Jó lenne ezt megcáfolni ” Szabó Tibor (KISZO) Mag yar közmédia: közünk? – „ A társadalom önbecsülését jelzi, hogyan bánik az újságíróival. A magyar újságírók – függetlenül politikai hovatartozásuktól – megalázottak. Több gyerekes, gyermeknevelési szabadságról frissen visszatért, nyugdíj előtt álló újságír ók tucatjait küldték el a magyarországi közmédiák kötelékéből. Ez így Romániából nézve szomorú de távoli történet. Azt jelzi, hogy Magyarországon ma nincs (az újságírók számára se) munkaerővédelem, jogbiztonság, szociálpolitika. Mivel Romániában sincs, ez ért legfennebb csak annyit mondhatunk: lám ugyanolyan szégyenletes, balkáni módon működik mindkét ország. Ugyanolyan feudális, agresszív, ostoba módon működik minden, a társadalom hatalmi struktúrája pofonegyszerű: megalázók és megalázottak néznek farkassz emet … Lehet, hogy mégsem magyar belügy a magyar politikai újságírás és közszolgálat helyzete, például akkor, ha komolyan vesszük a kettős állampolgárság intézményét és a hozzá tartozó csatolt árut, a választójogot. Kevés kell ahhoz, hogy a nívótlan, szakma iatlan propaganda áthömpölyögjön a határon, visszasírjuk mi még a török hódoltságot … Miféle nemzetépítés és nemzeterősítés folyik itt, amikor a (nemzeti) magyar kormány információs falakat húz, gátakat emel? Milyen hitele lehet bármiféle „határon túli” kap csolatépítésnek ilyen módon? Biztosan vannak különböző stratégiák a közmédia „racionalizálására”, korszerűsítésére. És tény, hogy ami eddig – minden oldali politikai nyomásra – rosszul működött, az tovább nem tartható. ” Parászka Boróka (Manna.ro) Létrejött a Ţinutul Secuiesc – „ Románia területiközigazgatási átalakítása körüli hisztiből – avagy demokratikus közvitából – Székelyföld egyértelműen nyert: képet és nevet. Mert eddig csak „úgynevezték" Székelyföldet. Emlékszünk még az egy hónappal ezelőtti román médiára és politikusokra? „Székelyföld nem létezik!”, „az úgynevezett (aşazis) Székelyföld régiót követelik a magyarok” és hasonlók. Aztán elkezdtek éjjelnappal be szélni róla. Nem sok olyan téma van, amelyről a sajtó képes egy hónapon át úgy beszélni, hogy egyszerre állítja: tárgya nem létezik, ugyanakkor naponta szalagcímben veri nagydobra: Székelyföld így, Székelyföld úgy …” Czika Tihamér (Manna.ro) Bálványimádók Európában – „ Amikor Magyarország 2004ben tagja lett az Európai Uniónak, és eldőlt az is, hogy 2011ben Magyarország lesz az EU soros elnöke, ez hatalmas dolognak tűnt. Mi, erdélyi magyarok büszkén és kissé irigykedve gondoltunk anyaországi nemzettársainkra, akiknek életére rávetül majd az a fény, amely az Európa legfényesebb csillagává váló ország állampolgárainak kijár az EUelnökség hat hónapjában …” Salamon Márton Lás zló (ÚMSZ) Ökölvívás – Vajon erről a médiatörténeti bokszmeccsről miért nem lehet egyetlen tájékoztató szót sem olvasni? – „ Olvasom az egyik, többségi tulajdonost váltott erdélyi magya r lapcsaládban a feltehetően Budapestről leküldött, óriásfotóval együtt kétharmad oldalnyi terjedelmű, szerző nélküli írást. Az újságírás elméletében öthasábosnak nevezik az egész oldalt átfogó címet, még akkor is, ha a mondat most éppen négy fölött díszel eg. „Szombat este a Duna Televízió volt a legnézettebb.” Hogy melyik szombat este, az nem derül ki a csatorna hírnevét fényesíteni igyekvő szövegből, dehát minden bizonnyal saját hiányosságom és veszteségem, hogy nem láttam az ukrán Vladimir Klicsko és a b rit David Haye Hamburgból közvetített, nézőcsúcsot döntő nehézsúlyú világbajnoki ökölvívó mérkőzését, amelyet a magyarországi kereskedelmi tévécsatornákat is megelőzve közel egymilliószázötvenezren néztek végig vagy legalábbis pillantottak rá ” Székedi Fe renc (ÚMSZ)
