Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10707 . 22 Szerző(k): Krónika A változó identitásról és a szórványról Reggeli Újság 20110707 Kih ívások a szórványgondozásban – régi és új megközelítések címmel PÉTER ISTVÁN szociológus, teológus tartott előadást tegnap a lelkészek és vallástanárok Nagyváradon zajló konferenciáján és továbbképző tanfolyamán. Előadásának kezdetén a diaszpóra ószövetsé gi gyökereiről, vonatkozásairól szólt a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézet tanára. A szórványhoz mindig az etnicitás fogalmát kapcsoljuk. Ez bizonyos szempontból jó, másfelől meg nem. Az elmúlt száz év globalizációs folyamata szórványosodást eredményezett Európában. A szórvány helyett használhatjuk itthoni viszonylatban a maradék szót (azokra vonatkozik, akik itt maradtak, megmaradtak). Mint mondta, etnikum- és vallásközi viszonylatban mi sem vagyunk toleránsak. Kihívást jelent újragondolni, h ogy kik és mik vagyunk. Teljesen más társadalmi kontextusban élünk Erdélyben, mint, mondjuk, száz esztendővel ezelőtt. Sokkal erősebbek voltak a közösségi, baráti, felebaráti szálak. Folyamatosan változunk és csoportkontextusban élünk. Az ember válaszol a kívülről kapott ingerekre, és manapság temérdek információ és inger éri nap mint nap. A csoport alakítja az egyént; kialakul a kölcsönhatás a személyes és a szociális identitás között. Mint elhangzott: az egyén maga válogatja az értékrendjét, ám kérdés az , hogy miből. A csoportnak mindig van egy közös célja. Ha tetszik, ha nem, csoporthoz tartozunk, melyben időnként célokat szabnak meg, amiket föl kell vállalnunk. Az identitás szüntelenül változik – korunkkal, státuszunkkal, a különböző kontextusokkal, még akkor is, ha igyekszünk ragaszkodni alapvető értékeinkhez. Mindenki keresi azt a helyet, ahol konformitás veszi körül. Egy közösségben szükséges tudni, mik a „játékszabályok”, elfogadott normák. A magyar kultúra keretében is hihetetlen változatosságot tud unk felmutatni. Az identitás saját értékeink alakulása; azt jelenti, hogy rendbe tesszük az értékeinket. A közös értékrend kialakítása az egymás iránti tiszteletet és toleranciát feltételezi. Értéke ma, hogy valaki egy bizonyos etnikumhoz tartozik? Nem bű n, és nem erény. Azért lettem magyar, mert Isten szándékkal, jövőbe vetett reménységgel tett erre a földrészre. A mai világban értéknek számít egy szép feleség, egy jó autó, s ezeket szívesen mutatják meg az emberek. A hitünket megmutatjuke a világnak? És ha igen, hogyan? Ahhoz, hogy valakik legyünk, el kell látni bizonyos feladatköröket. Ha nem töltjük be a szerepköröket, csorbul a státusunk. Péter István beszélt az egyház jelentős funkcióiról is, a lelkészi szolgálat igényességének szükségességéről is. R engeteg még a tennivaló – főleg a diakónia és a misszió területén. A szórvány nemcsak a végvárakról szól. Egész Erdély egy hatalmas szórvány. Attól kezdve szórvány, amikor nem tud kitörni a tehetetlenségből, nem képes reprodukálni önmagát. Szó volt a nevel és fölöttébb jelentős szerepéről. Lényeges kérdés, mennyire sikerül az értékátadás. v v i i s s s s z z a a T. H. Frusztrált magyar szocik Reggeli Újság 20110707 Július 5én Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EP egyik alelnök e írásban szólt hozzá Strasbourgban a magyar EUelnökséget értékelő előző napi plenáris vitához. Az EP hétfő délelőtti strasbourgi plenárisának a magyar elnökséggel kapcsolatos vitáján Magyarország kiváló teljesítményét övező általános elismerés mellett d isszonáns módon hatott a szocialista, a liberális és a zöld frakciók köréből érkező ellenséges propaganda, mely az Elnökség munkájának értékelése helyett a magyar belpolitikai viszonyok torzító kárhoztatásával volt elfoglalva. Idén januárban, az éppen hiva talba lépő magyar EUelnökség programjának vitája mentén a Magyar Szocialista Párt által megtestesített posztkommunista baloldal európai képviselői, valamint Nyugaton verbuvált balliberális szövetségeseik az alighogy elfogadott magyar médiatörvény kapcsán durva támadást intéztek az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány ellen. Fél év után, a végére ért magyar elnökség európai parlamenti kiértékelése alkalmával, az ismert forgatókönyv szerint, kísértetiesen megismétlődött a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem a sajtótörvény, hanem az áprilisban elfogadott magyar Alkotmány szolgált a magyarság elleni támadások ürügyéül. A szlovák, román és más baloldali képviselők, a vörösök, liberálisok és zöldek mögé fölsorakoztak a magyar szocialisták is. Amint az
