Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. április - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-04-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 216 7292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10402 . 13 hatékony nyomáshoz Nyugaton. " Inkább az egyes államokban, semmint az Európai Unióban, amelynek csak korlátozo tt lehetőségei és még korlátozottabb kedve van ilyesmivel foglalkozni " - írja Peter Morvay , a jegyzet szerzője . " A második, hatékonyabb és hosszú távon az egyedüli kielégítő megoldás meggyőzni a Szlovákiában élő magyarokat, hogy ennek az államnak egyenérté kű lakosai, és hogy Szlovákia képes tisztességesen és lojálisan viselkedni irányukban. Ezért nincs szükségük a határon túli látszatmegoldásokra, amelyekre végső soron mindig inkább csak ráfizetnek " - véli Morvay (MTI) Kövér akár ismét módosítaná a médiatörvényt kritika esetén – „ Ha a gyakorlatban kiderül, hogy a médiatörvény befolyásolhatja a sajtószabadság érvényesülését, akkor ismét módosítjuk a jo gszabályt ” - mondta Kövér László házelnök egy osztrák lap pénteki internetes kiadásában megjelent interjúban. A politikus azt is hozzátette a Die Presse című konzervatív lapnak nyilatkozva: a mostani ellenzéki sajtót olvasva nem látja ennek szükségét. Kövér László annak a véleményének adott hangot, hogy a médiatörvényt nagyon jól előkészítették. " Nem volt előre látható a politikai hisztéria" - m ondta a törvénnyel kapcsolatos bírálatokra utalva. Végül az Európai Bizottság sem követelt alapvető változtatásokat - tette hozzá. „ Azok a politikai erők, amelyek az Európai Parlamentben (EP) a magyar kormányt támadják, attól félnek, hogy egy sikeres konze rvatív kormányzási időszak kezdődik Magyarországon és hogy "elvtársaikat, akik átmentették magukat a posztkommunista időszakból", most kiszorítják ” - mondta a fideszes politikus. „ Az európai szocialista, kommunista és zöld pártok gátlástalan és intoleráns politikát folytatnak ” - mondta. „ A hangnem, amelyben a magyar kormánypártokat támadták az EPben, nem volt jogos ” - fűzte hozzá (MTI) A magyar normalitás – „ A magyar belpolitikában az euroatlanti demokráciák hívei számára hajmeresztőek a hatalmat kisajátító jobboldal tettei, de önámítás azt gondolni, hogy a politikai agyalágyultság eseteiről lenne szó. Amikor az ország honvédelmi minisztere (bizonyos Hende ) és az országgyűlés elnöke (bizonyos Kövér ) tábornokok és polgármesterek gyűrűjében, Bánffyhunyadról felutaztatott lelkész mélyen átélt, áldó szavai mellett, gyermekkórus és kobzot pengető jokulátor kíséretében fölavatták Attila „király” szobrát, akkor ott min den jelenlevő (tisztelet az esetleg ugyancsak jelen levő tényleges idiótáknak) normális volt. Magyarországnak ez a retardált szoboravatás is a kultúrájához tartozik. „Amint egyre nagyobb lesz a szövetség és az összefogás, úgy nő az erő és a birodalom: ez v olt Attila életműve is,” hangzott a miniszteri nyilatkozat. Is! Meg I. Viktor (de genere Orbán) életműve. Attila királyságának ugyan a történelmi tényekhez semmi köze, de a szavazói többség számára az efféle silányság politikailag természetesnek számít. Va gy ne tartaná a lakosság jelentős része normálisnak a hatalomhoz való ragaszkodás ilyetén formában való kifejezését? Az igényt, hogy metaforikus alakokkal és szövegekkel politikai hatalmat szentesítsenek? ” Ungváry Rudolf (Amerikai Magyar Népszava) Képviselőink a magyar Országházban – „ Szavazati jogot nyerhetnek a határon túli magyarok az országgyűlési választásokon, ha felveszik az állampolgárságot — állandóan visszatér a téma a mai közéletben, bár az idevágó törvény megalkotása az év második felére tolódhat át, előbb az új alkotmánynak kell elkészülnie. Az ígéret és a valószínűsített lehetőség azonban már most tervkovácsolásra serkenti az utódállamokb a szakadt csoportokat, a választások közeledtével pedig alighanem az állampolgárságigénylések újabb hullámát indíthatja el. Nem kicsi a tét, a kilencven éve idegen nemzetállamoknak kiszolgáltatott nemzetrészek ugyanis elérhetik a szavazati jog révén, hogy az anyaország védhatalomként lépjen fel mellettük. Az az állami jogvédelem, amit idáig hiányoltak, illetve aminek, ha részlegesen bár mégis megvolt, eddigi elégtelen voltát kínos évtizedeken át megtapasztalhatták, most kiegészülhet egy olyan eszközzel,