Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. április - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-04-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10412 . 11 Mennyi lesz a Déli Áramlat? – „ A Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat gázvezeték megvalósíthatósági tanulmánya nyárra elkészül, s ennek alapján bejelenti a Gazprom majd azt is, hogy mennyibe kerül a vezeték megépítése ” – jelentette be Pavel Ogyerov , a Gazprom külgazdasági részlegének vezetője egy tanácskozáson, pénteken , Moszkvában (Bihari Napló) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú Magyarország elfoglalása – „ A 2011es Orbán Viktor az 1992es Orbán Viktor legyőzéséért küzd. Az 1992es Orbán Viktor a Fidesz pécsi, kongresszusi beszédében azt mondta: „összességében az MDF egy olyan elkorhadt , régi világot képvisel, ami soha többé nem fog Magyarországra visszatérni". Elvégre az MDFkormány arra törekedett, hogy „ideológiai gyámkodás alá vonjon mindenkit", „kéretlenül boldogítani akarják a nemzetet", „a társadalommal szemben keres politikai szö vetségest az egyházakban", „pártirányítás alá akarják vonni a rádiót, a tévét, a sajtót", retorikájukat „üresen kongó, dagályos semmitmondás, üres nemzetieskedés" jellemzi. A 2011es Orbán Viktor megmutatja az 1992es Orbán Viktornak , hogy ez az elkorhadt régi világ visszatérhet. A Fidesz a kormányzásra kapott választói megbízást önkényesen kiterjesztve egymaga dönt az alkotmányról, s ezzel az egész országra erőlteti rá azt a tekintélyelvű, a magyar polgárosodás alapjait megkérdőjelező világképet és normare ndszert, amelyet 1993tól előbb csak szavazatszerzési célból vett magára, majd fokozatosan belsőleg is azonosult azzal. Ahogy egykor az Európából jött hittérítők terjesztették fegyvereik erejével a kereszténységet a gyarmatokon, úgy foglalja el Magyarorszá got, az élet minden területét, amikor alkotmányba emeli a maga jelenlegi világnézetét, történelemszemléletét, gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, oktatásügyi, szomszédság- és kisebbségpolitikai felfogását ” Bauer Tamás (ÉS) Alkotmányozás – mi végre? III. – „ Cikkem első része (ÉS, 2 2 0 0 1 1 1 1 / / 1 1 2 2 ., márc. 25.) az alkotmányozás indokait és eljárásmódját vizsgált a. A további részek számára négy kérdést tett föl: 1) Hogyan viszonyul a Magyarország Alaptörvényének nevezett dokumentum az ország alkotmányos történetéhez? Mivel szakít, mihez nyúl vissza? 2) Hogyan határozza meg az alkotmányozás alanyát? Kinek a nevében és kinek a számára készült: kiket nevez meg az államot közösen birtokló politikai közösségként? 3) Milyen elvek alapján kívánja az államot berendezni? Mit mond arról, hogyan kell az államnak az egyénekkel bánnia; mit mond a közhatalom forrásáról, a hatalo mgyakorlás céljáról és feltételeiről? 4) Milyen államszervezetet hoz létre? Összhangban vane ez a szervezet az alkotmányos alapelvekkel; kielégítően védie az egyéni jogokat; megfelelően korlátozzae a közhatalom birtokosait; garantáljae a tisztességes v ersenyt a kormány leváltásáért és a kormányon maradásért küzdők között? Az első két kérdés az alkotmány identitásáról szól, címzettjük a Nemzeti hitvallás és az Alapvetés c. fejezet. Ezeket cikkem második része vizsgálta (ÉS, 2 2 0 0 1 1 1 1 / / 1 1 3 3 ., ápr. 1.). A harmadik és negyedik kérdés az alkotmánytervezet normaszövegére - a Szabadság és felelősség, valamint Az állam c. fejezetekre - vonatkozik. Az itt következő rész ezeket veszi szemügyre .. . ” Kis János (ÉS) Bikacsökkel a magyar nyelvért – „ Tökéletesen egyetértek Cseresnyési Lászlóval ( A A n n y y a a n n y y e e l l v v ü ü n n k k d d é é m m o o n n j j a a i i , 2011/12., márc. 25.) abban, hogy nincs értelme az alaptörvényben rögzíteni a magyar nyelv „védelmét". Ez negatívan különböztetné meg a Magyarországon beszélt kisebbségi nyelveket, és nem járna semmiféle pozitív következménnyel a magyar iskolások és felnőttek nyelvhasználatára, szövegértési és szövegalkotási képességére sem. Aggasztóbb viszont továbbgondolni azt, amit Cseresnyési így fogalmaz meg: „...a dolog úgy fest, mintha a nyelvünket az alkotmányba gondolat hívei a haza és a nyelv ügyét szívükön viselő, rendes
