Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H146 1 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10331 . 12 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú A háború kezdete – „ Egyetértek Vásárhelyi Már iával , a médiaháború véget ért: a sajtó és a hatalom két évtizedes harcából az utóbbi került ki győztesen. (A háború vége, ÉS, 2011/4., jan. 28. - a szerk.) Vásárhelyi két évtizedes folyamatot lát beteljesedni: „A demokratikus nyilvánosság szétverése, (... ) az újságírótársadalom megfélemlítése és felmorzsolása már az első szabadon választott parlament megalakulását követően elkezdődött. (...) mindannak, ami napjainkban ezen a területen történik, a csírái már a rendszerváltás kezdetén láthatóak voltak." Ez olyan képet alakít ki az olvasóban, hogy a mai Orbánrezsim azokat a törekvéseket juttatja célba, amelyek az Antallkormánnyal vették kezdetüket. Hogy a mostani kurzus az első szabadon választott jobboldali koalíció szerves folytatása - legalábbis a (Kossu th szerint) legfontosabb demokratikus szabadságjog ellen irányuló elnyomó törekvések tekintetében ” Debreczeni József (ÉS) Anyanyelvünk démonjai – „ Hogyha támad az ellenség, / gonoszokna k odavág, /dirrdurr, odavág, / sose bántsák a hazát. " ( Weöres Sándor : Megy az úton a katona... Rongyszőnyeg III. 37.) – Nyelvet az alkotmányba? – „ Tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy megértve az idők üzenetét, a köztársasági elnök úr intése nyo mán a magyar média nyelvvédelmi aktivistái, illetve egyes nyelvészek és honatyák immár elérkezettnek látják az időt, hogy helyre tegyék a magyar nyelvnek az elmúlt nyolc(van) évben úgymond elhanyagolt ügyét. Úgy gondolják, hogy Magyarországnak azon országo k közt lenne a helye, amelyek nemzeti alaptörvénybe foglalták az államnyelv kitüntetett (illetve kizárólagos) jogi státusát és védelmét. Nem nevezhető e felfogás elleni érvnek az a tény, hogy a világ önálló államainak csupán mintegy tizedében létezik az ál lamnyelv úgynevezett „alkotmányos garanciája". Ha ugyanis a magyar nyelvet tényleges veszély fenyegeti (és persze ha ezt a veszélyt az alkotmányba foglalt nyelvvédelmi paragrafussal el lehet hárítani), akkor önmagában véve semmi jelentősége nem lenne annak , hogy Magyarország „statisztikai kisebbségbe" kerülne. Megszólalt az ügyben É. Kiss Katalin professzor, a mondattan kutatója is, az MTA tagja, aki támogatja az alkotmányos nyelvvédelem gondolatát. A televízió riporterének kérdésére É. Kiss Katalin többek közt a következőket mondta: „Nemzetközi jogi védelemre volna szükség, szankciókra. Egyáltalán ezt a kérdést napirendre kellene tűzni, és napirenden tartani. Valójában ezt úgy kellene elismerni, mint egy általános emberi szabadságjogot, ami mindenkinek kijá r. Tehát az anyanyelv szabad megválasztásának, gyakorlásának és továbbadásának a jogát. Ezt például a vallás esetében már évszázadokkal ezelőtt elértük, de a nyelv esetében még ez nem történt meg ." Cseresnyési László (ÉS) Gyurcsány szerint Orbán már most vesztésre áll – Gyurcsány Ferenc volt kormányfő úgy látja, a Fidesz jelenlegi politikájával, pontosabban kudarcával a '98tól kezdődött belpolitikai periódus zárul majd le; a jelenle gi kormánypárt akkortól hagyta el a demokratikus közepet, és szélről kezdte " bombázni " a társadalmat. Gyurcsány a 168 óra ma megjelenő számában közölt interjúban azt mondta: ennek a ma is tartó folyamatnak a Fidesz bukása vethet véget, hiszen Orbán Viktor ról mára kiderült, nem képviseli az ígért polgári modernizációt, de azokat sem, akik a leszakadástól való félelmükben szavaztak rá, és csodát vártak az ígéreteitől. Ezek miatt Orbán már most vesztésre áll, " eszmei, társadalmi és európai fronton egyaránt " ( Nszv) Függés és összefüggés – „ Gál András Levente államtitkár állami autoritása birtokában, kötelező – mégpedig a Holokauszt Emlékközpont kiállításának gyökeres átalakítására kö telező – álláspontként fogalmazta meg, hogy nincs okokozati összefüggés Magyarország területi gyarapodása és zsidónak minősített polgárainak tömeges kiirtása között, s ez utóbbi csupán
