Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10324 . 21 Németországgal, amely viszont a magyarok szövetségese volt. Emiatt még inkább elvesztette a magyar állam az angolok szimpátiáját. Be szélt arról, hogy ha Trianonban a határvonalat szlovák viszonylatban nem ott húzták volna meg, ahol ma is húzódik, manapság "nem lenne a szlovákokkal semmi baj". Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanára azt mondta: "a csehek a történel em szerencsefiai voltak a XX. század első két évtizedében", mert valójában több területet kaptak, mint amivel számoltak. Az OsztrákMagyar Monarchia létezése is használt a cseheknek azzal, hogy ez a birodalomba integrálásukkal megvédte őket az egyre erősöd ő Németországtól. A Csehszlovák államot létrehozó két politikus, Thomas Masaryk és Eduard Benes - akiket a történész "az antanthatalmak fizetett ügynökeinek nevezett" - úgy gondolták, hogy létrehozandó államuknak az a legelőnyösebb, ha minél tovább tart az első világháború, és csak a "totális békével" érhetik el a lehető legnagyobb területű önálló csehszlovák államot - mutatott rá. Majoros István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) új- és jelenkori történeti tanszékének vezetője elmondta: a franciák a XIX. század közepén még keveset tudtak Magyarországról, de a század végére ez a helyzet kedvezően változott. Meglátása szerint Trianont az eredményezte, hogy "a szláv és a francia lobbiérdekek egybeestek". Franciaország a német kérdésben kompromisszumra ké nyszerült, így "amit a franciák elvesztettek a Rajnánál, azt megpróbálták megszerezni a Dunánál", a kisantant államok létrehozásával - fogalmazott. A rendezvényen felszólalt még Dezső Tamás, az ELTE, valamint Sepsi Enikő, a KRE bölcsészkarának dékánja. v v i i s s s s z z a a Tabudöntögetés a nemzetpolitikában – A kisebbségkutatás és politika mintha elkezdene megsz ű nni siralmi diszciplínának lenni Magyar Szó sK2011. március 22., kedd Jó alkalomnak bizonyult a Pro Minoritate kisebbségpol itikai folyóirat 2011es tavaszi számának megjelenése arra, hogy a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Hivatalában hétfőn összegyűlt, a nemzet- és kisebbségpolitika iránt érdeklődő közönség megismerkedhessen a magyar kisebbségpolitika két év tizedes történetével, a jelenlegi állapotokkal, illetve a kirajzolódó tendenciákkal. A szerkesztők felkérésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárAstátusztörvénytől a kedvezményes honosításigcímmel tartott előadást, Szarka Lász ló történész, egyetemi tanár pedig a most megjelent folyóirat két tematikus blokkja(Státusztörvények – elmélet, törvényi keret, gyakorlat, illetve Kisebbségek a visegrádi országokban)kapcsán tett érdekes megfigyeléseket. – A rendszerváltás előtt a nemzetp olitika létezése is elképzelhetetlen volt. Komoly ellenállásra számíthatott mindenki, aki ezen változtatni akart. Az ellenállás elsősorban a szomszédos országokban volt tetten érhető – mondta előadása kezdetén Répás Zsuzsanna, emlékeztetve: a NyugatEurópá ban, de elsősorban az Egyesült Államokban akkoriban kialakult nézet szerint a keleteurópai térségben a stabilitást leginkább veszélyeztető tényező a nacionalizmus feltámadása. „A nemzetpolitikában le kellett dőlniük bizonyos tabuknak. Ez egy folyamat, ami még mindig nem fejeződött be. A tabuk ledőlésének ütemében tudunk tovább lépni és újabb dolgokat alkotni a nemzetpolitikában” – szögezte le a helyettes államtitkár. Emlékeztetett: az Antallkormány legnagyobb tette a nemzetpolitika terén az volt, hogy meg határozta azt a bizonyos hármas külpolitikai prioritásrendszert, amely az euroatlanti csatlakozást, a szomszédokkal való jó kapcsolatok ápolását és a határon túli magyarsággal való törődést foglalta magában. „Ez volt az első ledöntött tabu” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, aki szerint az első Orbánkormány idején még élő tabunak számított a kettős állampolgárság és az autonómiák kérdése. Meglátása szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos áttörést Románia érte el, amikor a határain kívül élő románoknak állampolgárságot kínált fel, s ennek érdekében kemény csatákat vívott nemzetközi színtéren. Ezt a példát követte Magyarország. Az autonómiáról is lehet ma már beszélni. „A Vajdasági magyarság az első a határon túli magyar közösségek közül, amely komoly ere dményeket ért el ezen a téren. Ez áttörés, amely az egész Kárpátmedence számára útmutatást jelent, hiszen megszületett egy, az állam által elismert, autonóm intézmény” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna. Szarka László meglátása szerint a kisebbségkutatás és kisebbségpolitika „mintha elkezdene megszűnni siralmi diszciplínának lenni”, mintha nemcsak a veszteségeket venné számba, hanem már olyan elemeket is tartalmaz,
