Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10319 . 11 románellenes performanszaival a figyelem középpontjába került szerencsétlen alak – akivel kapcsolatosan azért nem ártana végre megvizsgálni, pontosan milyen körök is állhatnak mögötte – „Avram Iancuakasztása”, valamint egy Orbán Viktorüzenet ürügyén robbant ki, amelyet egybemostak egy másik, szándékosan rosszindulatúan értelmezett n yilatkozattal. Kezdeményezője pedig az a Nemzeti Liberális Párt, amely egyre lelkesebben lovagolja meg a szélsőséges nacionalizmus hullámait ” Balogh Levente (Krónika) Nemzet min t dudva? − „ Kedves Szilárd, féltem attól, hogy a jobboldali nemzetképről szóló kérdés inkább gátolja, mint ösztönzi a párbeszédet. Ne hagyjuk! Ne kezdjük az el sem indult vitát most azzal, hogy baloldali nemzetkép például nincs. Vagy van, de az – ahogy ma a jobboldalon kötelező hozzátenni – egyenlő a nemzetárulással. Próbáljunk meg egyszer túllépni a jobbon és balon (mely distinkciót én veled ellentétben egyébként nagyon fontosnak tartok), és nézzünk a mélyére annak: miért súlyosbodik a nemzeti elbutulás, öntudatvesztés. Most, amikor nemzetinek mondott kormány (hadd jelezzem, felháborítónak tartom ezt a kisajátítókirekesztő jelzőt) van Magyarországon, amikor minden a kettős állampolgárságról, a nemzetegyesítésről szól, miért szegényesebb egyre inkább a nem zeti kultúra. Felszínesebb, butább, ellenségesebb: önfelszámoló. Elhiszem neked, hogy Nagyváradról Szentegyháza felé r r á á c c s s o o d d á á l l k k o o z z o o l l , milyen szép Székelyföld. Hogy szere lmet érzel: emberi, nagyon is emberi ez. De Szilárd, ezek az érzések mára elégtelenné váltak, és az elégtelenség veszélyes. Ha valaki azt mondja: ma a magyar (székely) közösséghez való viszony megmaradhat reflektálatlanul, zsigeri alapon, hogy nincs szüksé g (történelmi) önvizsgálatra, akkor – kemény szavakat kell mondanom – vagy illúziókba menekül, vagy hazudik …” Parászka Boróka (Manna.ro) Kérike, vagy csak kapják a szavazati jogot a határon túliak? − Repülő kőhöz hasonlította az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a külhoni magyaroknak Magyarország által kínált szavazati jogot a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője a lap szombat i vezércikkében. " Egyrészt azért, mert nem tudjuk, hol áll meg, másrészt azért, nehogy rossz helyen legyünk rossz időben, és óhatatlanul is minket tizedeljen meg " - fogalmaz Kőszeghy Elemér (Paraméter.sk) A román és a magyar „ nacionalizmust ” is elítélik − A román és a magyar „ nacionalizmust ” egyaránt bírálja a román sajtó a március 15i nézeteltérések kapcsán, igaz eltérő hangsúllyal. Sabina F ati a România liberă hasábjain úgy fogalmaz: Crin Antonescu liberális és Victor Ponta szociáldemokrata pártvezér a parlamentben a nacionalista érzelmeket ugródeszkaként akarta felhasználni a hatalomra jutáshoz. Az újságírónő szerint visszahozta a „ magyar veszély ” témáját a román politikai közbeszédbe, mint ahogyan azt a kilencvenes években Ion Iliescu és környezete tette. Crin Antonescu Magyarország terjeszkedési szándékaival, Erdély visszacsatolásával ijesztgeti a románokat, a liberális pártelnök ezzel a félelemkeltéssel akarja biztosítani önmaga számára a választási nyereséget egy súlyos gazdasági helyzetben (Szabadság) Mondjuk már ki! − „ Mondjuk már ki, hogy a történelem folyam án a magyaroknak és szerbeknek többször voltak ellentétesek az érdekeik, mint azonosok. Vagy legyünk még meredekebbek, és mondjuk ki: a szerbek és magyarok mindig szemben álltak egymással – és tegyünk pontot. Fogadjuk el, hogy ez így van, kezeljük megválto zhatatlan tényként – hiszen a múltat megváltoztatni nem lehet - aztán menjünk tovább: előre. Itt a magyar déli végeken, a Délvidéken (a szerb történelmi írások is így fogalmaznak: južni krajevi Ugarske) az ezeréves Magyarország történelmének röpke ötszáz é ve alatt lassanlassan ÉszakSzerbia lett. Ennyi elég, hogy az emberi impressziók szintjén még Afrikában is megértsék, traumatikus élmények sorozata játszódott itt le, és ha félre is tesszük a Jung által megfogalmazott kollektív tudatallati élmény hatását, a Freudféle elfojtott vágyakat, a családtörténetekben generációról generációra szálló be nem teljesedett és valakitől cselekvést váró indulatokat, akkor is világos: a történelmi tények
