Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖ KIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10302 . 9 kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyarmagyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT – egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik – A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András , a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EPképviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EPképviselők együttmű ködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes. Tőkés László , a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Ká rpátmedencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a magyar Országgyűlés az állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy vég re a nemzetpolitikai rendszerváltozt atás is érdemben elkezdődhessen (Krónika) Autonómiát a többségi nemzettel együttműködve: jelentős előrelépés Vajdaságban – Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács - közmeghallgatás az EPben ( Vajdaságma.info) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú A „ határon túli magyarok ” – „ A FideszKDNP ko rmány még meg sem alakult, amikor már megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Akkoriban még nagyban folyt a mellébeszélés, hogy ez nem jelenti a választójog automatikus megadását, hogy arról majd a választójogi törvény dönt. Persze már akkor sem lehetett semmiféle kétségünk afelől, hogy miről is van/lesz szó – de a helyzet mára végképp egyértelművé vált. Semjén Zsolt a rá jellemző „éleslátással” á á l l l l a a p p í í t t o o t t t t a a m m e e g g , hogy nincs „a” és „b” kategóriájú magyar állampolgár, csak egyféle állampolgár van, teljes jogokkal. Azaz a nem Magyarországon élő, de a könnyített eljárásban magyar államp olgárságot nyerő „honfitársaink” választójogot fognak kapni – vita legfeljebb arról van/lehet, hogy miben áll, hogyan néz majd ki ez a választójog. Ugyanakkor azt is érdemes észrevenni – s persze többen észre is vették, szóvá is tették −, hogy ez a törvény messze túlmutat a jog területén, és a politikai aktualitások mellett a közgondolkodás, illetve a történeti tudat, a nemzeti identitás legneuralgikusabb kérdéseit, konfliktusait érinti. Olyan területek, illetve konfliktusok ezek, amelyeket az utóbbi két év tizedben sem sikerült értelmes módon kibeszélni, megvitatni, s amelyeket ennek az − elsősorban a baloldali gondolkodást jellemző − intellektuális és politikai tehetetlenségnek köszönhetően mára szinte teljes egészében kisajátított magának a (szélső)jobbold ali gondolkodás és ideológia. Ennek ellenére, pontosabban éppen ezért, nem lehet tovább halogatni az ezekkel a kérdésekkel való kíméletlenül őszinte szembenézést. A baloldali és liberális gondolkodásnak ebben a vonatkozásban is világos alternatívákat kell felmutatnia … Be kell látni, hogy a „kisebbségi magyarság”, a „kisebbségi magyar kultúra”, a „kisebbségi magyarság identitásának” a veszélyeztetettsége, illetve ennek állandó hangsúlyozása csupán arra való, hogy megpróbálja a kultúrák változásának, átalakul ásának, felcserélésének, az asszimilációnak és az adaptációnak a természetes történeti folyamatát elleplezni és visszaszorítani; hogy megkísérelje a változatlan, állandó kulturális identitás eszméjét politikai terminusokba átfordítani. A társadalmi, politi kai diskurzusnak ezek a kategóriái és koncepciói olyan szimbolikus eszközök, amelyek segítségével az egyén a kisebbségi imaginárius közösséghez köthető − nemcsak politikai, hanem morális értelemben is. Az
