Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10314 . 17 Valószínűleg hasonló l esz a helyzet a gyermekek után járó külön szavazat ügyében. Amikor Szájer József EPképviselő ezt felvetette, kevesen vették komolyan, s a múlt hét elején Kövér László házelnök határozottan elutasította az ötletet. Pár nappal később Gulyás Gergely, az alko tmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke már óvatosabban nyilatkozott: ha benne is lesz a tervezetben, a javaslat sorsa a nemzeti konzultáció eredményétől függ (a tizenkettő közül az egyik kérdés éppen erre az extra szavazatra vonatkozik). Talán már ugyanazon a napon kiderült, hogy a „gyermekvoks” szerepel a javaslatban. Miután a Fidesz 2014ben is biztosra akar menni, s a pártban úgy gondolják, hogy a határon túliak, illetve a gyermekes anyák inkább konzervatív gondolkodásúak, nemigen lehet kéts ége senkinek: nem mondanak le a külföldön élő magyarok és a családok szavazatairól. Így előbbutóbb színt kell vallaniuk arról is, hogyan gondolják mindezt bevezetni. Ami a határon túliakat illeti, a külföldön élők Európa több államában szavazhatnak az an yaországi parlamenti választáson. Igaz, nálunk annyiban más a helyzet, hogy a választójog megadása már a kettős állampolgárságot sem mindenütt jó szívvel fogadó szomszédos országok érzékenységét sértheti. Ugyanakkor számos kérdést tisztázni kell. Ilyen töb bek között az, hogy a határon túliak állíthatnake jelöltet, illetve válhatnake maguk jelöltté. El kell dönteni azt is, hogy a külföldön élők az országos listára, esetleg a számukra felállítandó külön listára szavazhatnake. Az előbbi esetben 78 mandátum sorsát befolyásolhatják, míg külön lista esetén 10 – 15 helynél aligha kaphatnak többet. És kérdéses még a népszavazás, mert az alkotmánytervezet szerint országos referendumon mindenki részt vehet, aki a parlamenti választáson voksolhat. A gyermekek után já ró extra szavazat viszont hungarikum lenne, mert a világban ilyen megoldást sehol nem alkalmaznak. Utoljára a múlt század elején fordult elő, hogy civilizált országban az emberek között a nem, a családi állapot vagy a képzettség alapján különbséget tettek. Ráadásul az ilyen külön voks sérti a választójog egyenlőségének elvét, hiszen akárhány gyereket nevelnek, az csak egy szavazatot ér. De ha valaki a gyereke után – helyett – szavaz, a közvetlenség és a titkosság elve sem érvényesülhet. Az elképzelés ráadás ul szembemegy az ENSZ alapokmányával, amely szerint a szavazati jog kizárólag a felnőtt, tehát a 18. életévét betöltött embereket illeti meg. Amennyiben ez az elképzelés megvalósulna, az Alkotmánybíróság sem tehetné majd helyére a dolgokat, hiszen az alap törvény mondaná ki, hogy nem sérül a választójog egyenlősége.Miként az alkotmány azt is tartalmazza, hogy a visszamenőleges adózás nem ellentétes a jogállamiság elveivel. Ettől persze még ellentétes, s az emberi jogi bíróság előtt a végkielégítések után öt évre visszamenőleg kivetett különadó elbukhat. A gyermekek utáni szavazat ugyanígy ellentétes bizonyos általánosan elismert jogelvekkel, ami szintén kiválthatja nemzetközi fórumok nemtetszését. Kapcsolódó cikkek: Nyilvántartásba veszik a kedvezményesen honosított magyarokat | Fideszes variációk választójogra: Félszavazat vagy határon túlia k listája? | A határontúliak szavazati joga: A mennyország felé? | Kövér László: Vá lasztójogot kapnak a határon túli magyarok | Kövér alig kódolja: választójogo t kapnak a határontúliak v v i i s s s s z z a a Bugár: Radi č ová nem támadja magyar partnerét Népszava • 20110314 Javultak a szlovákmagyar kormányközi kapcsolatok, elfogadhatóbbak, mint a Robert Fico vezette kabinet idején voltak, hangsú lyozta Bugár Béla, a parlamenti Híd párt elnöke. A szlovákiai magyar politikus szerint Iveta Radičová nem támadja magyar partnerét. "A kormányfő sokkal inkább a problémák megoldására törekszik" - nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Bugár. A Híd elnöke az á llampolgársági kérdés rendezésével kapcsolatban elmondta, hogy egyeztetés indult be a felek között. "A magyarok asztalán ott van a kétoldalú szerződés javaslata, beszélni kell róla. Igaz ugyan, hogy munkajavaslatról van szó, amelyről nem állítom, hogy jó, de tárgyalni kell. Mi igyekszünk" - szögezte le Bugár. A Híd elnöke Semjén Zsoltnak a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki ülésén tett megállapítására reagált.
