Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10311 . 15 Alkotmány vagy alaptörvény, állam vagy nemzet? – Pénteken tanácskozik a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülése a készülő magyar alkotmányról, melyhez március 15éig lehet módosító javaslatokat, észrevételeket benyújtani. Az ülésen jelen lesz Duray Miklós politikusközíró, egyetemi oktató, aki alkotmányozáss al kapcsolatos észrevételeiről ma egy budapesti egy szakmai konferencián is előadást tart. Meglátásait, elképzeléseit az alábbiakban teljes terjedelmében olvas hatják – „ A maradék Magyarországban 2010 nyarától borzolja a politikusok tollait egy értelmetlen vita: vane alkotmányozási kényszer Magyarországon, vagy csupán alkotmányozási kötelesség. Mindkét megközelítés hibás, ugyanis a történelem során soha sem volt alkotmányozási kényszer, kötelesség azonban mindig volt, ha a körülmények ezt parancsolták. Ma, 2010/2011ben ilyen körülmény van, ami azonban fennáll legkevesebb húsz éve, ha nem hatvankét éve, lévén most 20011et írunk. A magyar jogrend szerint alkotmányozási kényszer – Werbőczy Hármas Könyve megalkotásának kivételével – soha sem állt fenn. Őt is i nkább kényszerítették a hírhedthíres összefoglaló alaptörvény megalkotására. A magyar jogrendben – akárcsak az angolban – azonban voltak alaptörvények, sarkalatos törvények és egyéb jogszabályok, amelyeket meg kellett hozni, meg kellett alkotni …” (Felvidé k.ma) Demográfiai riogatás: nem mind magyar, ami fénylik – „ Mennyire valós az a közvélekedés, hogy a magyarokat megpróbálták erőteljesen elrománosí tani a kommunizmusban azzal, hogy mesterségesen szabályozták a lakosság vándorlását a megyék között? ” Többek között ezt vizsgálta Veres Valér szociológus Románia demográfiai helyzete 19902009 között című előadásában, amire múlt héten ültünk be az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székhelyén. A BBTE docense a közel két órás beszélgetésen a romániai magyar népességet és az összlakosságot hasonlította össze a termékenység, elhalálozás, gyermekvállalási kedv, házasságkötések, válások, migráció szempontjából. Kiderül t, nem mind magyar, ami fénylik (Manna.ro) M M é é d d i i a a a a j j á á n n l l a a t t Megjelent az Erdélyi Napló Európai Autonómiák c. mellékletének 2. száma – A tartalomból: Út az autonómiába – Gagauz autonómia – „… A gagauzok nagyon büszkék kiharcolt autonómiájukra, de nag y a szegénység. Gagauzia nem szegényebb, mint Moldova többi régiója, inkább az egész ország szegény. Azt mondják, egyedül Kisinyovban magasabbak a bérek, de sajnos az is csak fele a Romániában szintén nyomorúságos átlagfizetésnek. Három hivatalos nyelv van érvényben – román, orosz és gagauz – , de jobbára Tolsztoj nyelvén folyik a társalgás. Az iskolában tanulnak ugyan románul a gyerekek, de tapasztalataink szerint kevés diákra ragad rá a román szó. Ez nem meglepő, hiszen Moldova önálló álammá válásakor, a k ilencvenes évek elején lett Gagauziában is hivatalos nyelv a „moldáv”, azaz a román …” • Mihail Formuzal , Gagauzia kormányzója tapasztalatcserét ajánl az erdélyi magyaroknak – Térségünk egyetlen területi autonómiája, Gagauzia – „… Ahhoz, hogy a gagauz autonó miához elvezető hosszú útról beszéljünk, kéthárom napi beszélgetésre lenne szükségünk. És több kancsó borra. Ennek a története dióhéjban: amikor a Szovjetunió bomlásnak indult, a gagauzok nyilvánosan foglaltak állást egy új Gagauz Köztársaság megteremtése mellett. 1990 és 1994 között a gagauz közbeszéd a független Gagauz Köztársaságról szólt: a térségünkbeli nagy átrendeződések idején más lehetőséget nem láttunk céljaink kivívására. Abban az időszakban Kisinyov és Gagauzia székhelye, Komrát között nem volt párbeszéd: Kisinyov nem akart tudomást venni a gagagauzok önállósodási törekvéséről, a gagauzok pedig nem ismerték el Kisinyov fennhatóságát. Mihail Kendigeljan – régi munkatársam – dokumentumértékű, vaskos könyvben írta meg a gagauz autonómiaküzdelem tört énetét: önállósodási törekvésünk egyik kezdeményezőjeként és élharcosaként a történet legapróbb részleteit is ismeri …” •
