Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10310 . 18 nyelvhasználat a gyakorlatban hol sántít, és utána meg kell tenni a szükséges lépéseket. „Beszéltünk arról is, hogyan tudnánk kamatoztatni a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén kisebbségek közötti jó viszonyt, például közös pályázatokon keresztül.” Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke szerint egy nagyon jó hangulatú, pozitív beszélgetést tudtak folytatni a magyarság képviselői a szlovén államelnökkel. „Nagyon fontosnak tartom, hogy az elnök úr a községi ö nkormányzatok elnökeit is fogadta, véleményem szerint ez is arra mutat, az egész muravidéki magyarságot egy közös gondolkodás jellemzi.” A csúcsszervezet elnöke szerint az államfő biztosította a magyar képviselőket megmaradási törekvéseiben és állandó kapc solattartást ígért nekik. Stane Baluh, a Nemzetiségi Hivatal igazgatója is kifejezetten pozitívnak nyilvánította a találkozót, amelyen véleménye szerint a jövőről esett szó elsősorban, de terítékre kerültek a jelenleg nem éppen legjobban megoldott kérdések is, így például a kétnyelvű oktatás problémái. Mint mondta, közösen megállapították, hogy a két szomszédos ország kettő kisebbsége számára mindenképpen nagy előrelépést jelenthet a közös fellépés, különösképpen az uniós pályázati lehetőségeket illetően. v v i i s s s s z z a a Körvonalazódik a nemzetiségek új finanszírozási rendszere Népújság, LEndva • 20110310 Múlt csütörtökön Göncz László nemzetiségi képviselő Hodoson tájékoztatta a nemzetiségi sajtót parlamenti képviselői munkájáról, i lletve a nemzetiségek és a községek közötti nemzetiségi pénzek körvonalazódó új rendszeréről. Göncz László, nemzetiségi képviselő: „Fontos, hogy a vegyesen lakott területen élők számára – hangsúlyozom, mindenkinek, nemzettől függetlenül – a kétnyelvűség, így az ún. külső kétnyelvűség, például a dokumentumok kétnyelvűsége értéket jelentsen, ne pedig kényszert.” A képviselő először a parlament februári ülésszakán történtekről számolt be. Kifejtette, számos fontos gazdasági, pénzügyi, adóterületet érintő tör vényről tárgyalt az országgyűlés. Nemzetiségi szempontból kettő törvényt emelt ki, a személyi igazolványokról szóló és az egyenletesebb regionális fejlődést szorgalmazó törvényt. Az utóbbi, már elfogadott törvényt illetően Göncz László elmondta, ez a nemze ti önkormányzatokat a regionális fejlesztés szubjektumává emeli. Különösképpen fontos az, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy az állam néhány kompetenciáját átruházhatja a nemzeti közösségekre, vagyis jogi, formális szempontból minden lehetőség megvan arra , hogy a nemzeti közösség ténylegesen nekifogjon saját gazdasági alapjának megteremtésének. Természetesen más kérdés, hogy a nemzeti közösség erre mennyire képes, és csak remélni lehet, hogy sikerül muravidéki szinten egy olyan gazdasági szubjektumot terem teni, amely programokat tud majd kreálni, pályázatokat kísérni, elkészíteni és realizálni. E nélkül a jó törvényi háttér természetesen semmit sem ér. A személyi igazolványokról szóló törvényt az országgyűlés második olvasatban tárgyalta. A meglévő nemzetis égi jogok a kétnyelvű dokumentumokat illetően a képviselő szerint nem változnak, újdonságnak számíthat azonban az, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területen állandó lakhellyel rendelkezők ezentúl bárhol is kérik az új dokumentumokat, kétnyelvű okmány okat kapnak. A kérdésről Göncz László szerint nagy vita folyt, a jelenlegi tényállást a parlament második olvasatban nagy többséggel megszavazta, de ez a „mérkőzés” még nem zárult le, minden a harmadik olvasattól függ. A nemzeti közösségek és a községek ké tnyelvű ügyvitelének pénzelését illetően a képviselő zártkörű, nem hivatalos ülésre hívta össze az öt vegyesen lakott község polgármestereit, illetve felhatalmazással rendelkező képviselőit és a nemzeti közösségek elnökeit. A találkozó a képviselő szerint egyrészt azért volt fontos, mert a tárgykörben vannak tisztázatlan kérdések, másrészt azért, mert a pénzügyi keret szinte biztosan nem lesz nagyobb, csak nominálisan tartja meg értékét, tehát az említett pénzekkel racionálisan és transzparensen kell bánni. Nem utolsósorban a képviselő szerint ez a tárgykör fontos eleme lesz a készülődő kerettörvénynek, így a nyitott kérdéseket ideje tisztázni. A megbeszélés a képviselő szerint konstruktív volt, álláspontokat azonban nem fogalmaztak meg, inkább csak a helyze t feltérképezéséről volt szó. A nemzeti közösségek közvetlen finanszírozása, illetve az egész „pogácsa” 25 – 30 – 70 – 75 százalékos megoszlása nagyjából mindenkinek elfogadhatónak tűnik. A következő hasonló összeállítású megbeszélés májusban, júniusban várhat ó, amikor a remények szerint megszületik majd az általános nemzetiségi törvény szövege. Az utóbbi törvény szövegezését a parlamenti frakció már elkezdte, a napokban már a kormány is kinevezte a törvényt előkészítő bizottságát. v v i i s s s s z z a a
