Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10131 . 13 Olosznak itt sem termett babér; a háromszéki képviselő eddig egyetlen területi szervezet, a Történelmi Máramaros támogatását élvezi, míg Eckstein m ellett eddig szintén egy területi – a Kolozs megyei – , valamint három platform állt ki. Kelemen Hunor ezzel szemben már tizenkét területi szervezet támogatását mondhatja magáénak. Tőkést hívja harcba Olosz Olosz egyébként nem jelent meg a küldöttgyűlések egyikén sem, a képviselőházi frakcióvezető ugyanis a hétvégén „külső támogatást” keresett az RMDSZelnöki jelöltségéhez. Olosz Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pártalapításra készülő elnökével találkozott Nagyváradon azután, hogy cs ütörtökön Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnök is fogadta. Olosz Nagyváradon Tőkéssel egyetértésben az RMDSZt bírálta. Mint mondta, a szövetséget ernyőszervezetként szokás nevesíteni, csakhogy meglátása szerint „ez az ernyő ma lehúzott állapotba n van: egyfelől azért, hogy a más véleményen lévőket kizárják, másfelől pedig azért, hogy az erdélyi magyar közösség ne láthassa, mi történik alatta”. Kritikákat fogalmazott meg az RMDSZ vezetőségével szemben Eckstein is, aki a csütörtöki, Maros megyei kü ldöttgyűlés megszervezését tartotta antidemokratikusnak. „A kerületi szervezetekre az RMDSZ központi apparátusa szemmel láthatóan jelentős nyomást gyakorol” – fogalmazott közleményében Eckstein. Mint ismeretes, az RMDSZ február 2627én Nagyváradon rendez endő tisztújító kongresszusán az eddigi elnök, Markó Béla már nem kívánja újra jelöltetni magát. Markó Béla, aki tizennyolc éve áll a szövetség élén, nem titkolta, hogy Kelemen Hunort szeretné utódjaként látni. v v i i s s s s z z a a Nagy e r ő próba lesz a koalíció számára a februári ülés Paraméter.sk • 2011, január 30 - 14:52 A kormánykoalíció összetartó erejét alaposan próbára teheti a törvényhozás február elsején, kedden kezdődő ezévi első ülése. Napirendjén több, politikai szempontból k ényes pont is szerepel. A képviselőknek dönteniük kell az állampolgársági törvény módosításáról, a főügyész megválasztásának mikéntjéről és arról az öt törvényről is, amelyeket Ivan Gašparovič köztársasági elnök megvétózott. A rendes üléssel párhuzamosan s or kerül két rendkívüli ülésre is, amelyeken a SMERSD szeretné megvonni a bizalmat Ivan Uhliarik (KDH) egészségügyi minisztertől, illetve lehetővé tenni a főügyészről való titkos szavazást. Egyelőre kérdéses, milyen sors vár az állampolgársági törvény mó dosítására, miután Igor Matovič, az „egyszerű emberek“ szószólója nem akarja alávetni magát a koalíciós megállapodásnak. A koalíciós pártok közül három (SDKÚDS, MostHíd és az SaS) azt javasolja, tegyék lehetővé a szlovák államolgárok számára, hogy két út levelük is legyen, de a törvénynek tartalmaznia kellene azt is, hogy Szlovákia nem ismeri el a második állampolgárságot, ha azt a nemzetközi joggal ellentétes úton szerezte meg az illető. Matovič úgy véli, ez nem oldja meg a szerinte ellentmondásos magyar állampolgársági törvény okozta problémát. Ragaszkodik ahhoz, hogy veszítsék el külföldi állampolgárságukat mindazok, akik az adott országban legalább egy évig nem éltek, dolgoztak, tanultak, vállalkoztak, vagy ahonnan a legközelebbi hozzátartozóik származn ak. Ezzel szemben a SMERSD úgy enyhítené a törvényt, hogy más ország állampolgárságát az kaphassa meg, aki az adott országban legalább hat hónapig bejegyzetten tartózkodott. Szerdán a SMERSD képviselői arra akarják rávenni Richard Sulík házelnököt, hogy ismételjék meg a főügyészválasztást. Ezzel szemben a koalíciós pártok kivárnák a házszabályt rögzítő törvény módosítását, amely lehetővé tenné a nyilvános szavazást. Ez a módosító javaslat a februári ülésen első olvasatban szerepel napirenden. Az első ö t napirendi pontot az államfő által megvétózott jogszabályok képezik. Közöttük van az államnyelvről szóló törvény módosítása is, amely azért nem tetszik Ivan Gašparovičnak, hogy a kulturális minisztérium nem köteles minden törvénysértés esetében bírságot k iróni. A közoktatási törvényben viszont az államfő az angol nyelv kötelező oktatását kifogásolja.
