Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10127 . 13 Esély – „ Lipšic belügyminiszter bejelentette, hogy a kormánykoalíció egységesíteni szeretné a szlovákiai választások sz abályait. Első hallásra szimpatikus elképzelés. Bizonyára előnyös lenne ugyanazon a napon megtartani több választást, s egységesíteni azok lebonyolításának körülményeit is. Energiát, pénzt, választói nehézkességet lehetne megspórolni az egy napon lebonyolí tandó, különféle választással. Nem lesz egyszerű. A mandátumok érvényességének idejéről az alkotmány rendelkezik. Háromötödös többséggel akár egységesíteni lehet a startvonalakat, ám arra már semmi garancia nincs, hogy azok egységesítettek is maradnak. Az élet ugyanis bonyolultabb, mint a bürokraták elképzelései. A parlament önfeloszlatásának jogát ugyanis nem lehet elvenni a Tisztelt Háztól, az valóban egy ésszerű lehetőség. Ritkán és nehezen alkalmazható, de ha komoly válság áll elő, okos dolog alkalmazni . Ilyenkor előrehozott választások vannak - és máris fuccs a választások összehangolásának. A köztársasági elnök mandátumát is az alkotmány szabályozza. Az ő esetében is létrejöhetnek olyan helyzetek, amikor - mondjuk - nem tudja kitölteni a mandátumát. Il yenkor újból széthullhat az addigi harmónia ” Csáky Pál (Felvidék.ma) Mit mire használunk? – „ Olvasom, hogy ismét téma Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása. Ha még emlékszünk rá, évekkel ezelőtt a református egyház visszakapta hajdanán híres kollégiumát, de a tanári lakások egyikét bérlő – szintén magyar ember – pert indított, megkérdőjelezve a restitúció jogosságát. Ugyanakkor azt is olvasom, hallom, hogy fogyó kúrára alkalmas szájsprayt lehet kapni ” Sarány István (Hargita Népe) Jeges március – „ Lehet tippelni: ünnepnap lesze március idusa? A legutóbbi fejlemények alapján úgy tűnik, hogy nem, de mint tudjuk, a remény hal meg utoljára. Többpárti egyetértésből fakadt nemrégen, annak megfelelő társadalmi támogatottságra számíthatott, hátszelet a remélt politikai józanodás, az önkormányzatiság eszméjének erősödése biztosított, így hát szinte minden ki biztosra vette: március 15e idéntől túllép a hallgatólagosan megtűrt ünnep szintjén. Néhány tanács határozata azonban fennakadt a jogszerűség meglehetős szelektivitással alkalmazott szűrőjén, a prefektusi szigor pedig máris torkukra forrasztotta a báto rságot a megyei és helyi vezetőknek. Így minden bizonnyal maradunk a vállalkozók és intézményvezetők jóindulatán múló félszabadnapnál, amelynek keretében majd csak beiktatjuk napirendünkbe azt a néhány kokárdás órát ” Csinta Samu (Háromszék) A közös érdekek felismerése, az ellenségeskedések feloldása – Beszélgetés Glatz Ferenc Herderdíjas történésszel, akadémikussal – Az elmúlt hónapban megalakult a szerbmagyar megbékélés akadémiai bizot tsága. 2010. december 15én elfogadták az alapelveket, január 6án összeállt a magyar kutatási program, s elküldtek Belgrádba, a szerb akadémiának. A szerb bizottsági elnök V. Stanovčić akadémikus, a magyar pedig a programot javasló Glatz Ferenc (1941), az MTA volt elnöke (19962002), Akit már 198990ben mint minisztert ismertek meg a térségben, mint a szovjet kultúrpolitikai rendszer leépítőjét, majd a középeurópai kisebbségi magatartási kódex (1992) kidolgozóját, aki éppen a kisebbségi kérdés történetén ek, a kisebbségpolitikai alapelveknek a kidolgozójaként kapott nemzetközi Herderdíjat (1997). Több nemzetközi kitüntetés - többek között a Német Szövetségi Köztársaság legmagasabb állami kitüntetésének (2004) - a birtokosa. A Professzor urat most korunk v áltozásairól, a szerbmagyar megbékélésről - amelyet személyes, családi ügynek is tart – kérdeztük (Hét Nap) Hovatartozás – „ A kultúrának értékei, az államnak határai vannak. E két fogalom ilyen formában való összevetése a január 22i dátum kapcsán felvetődő identitásbeli kérdésekre adandó válaszok szempontjából lehet érdekes, amennyiben az ember Ukrajnában élő magyarként szeretné tisztázni önmagával hovatartoz ását. Nemzeti öntudatunk elsődleges volta nemcsak a Magyar Kultúra Napján valószínűsíti várható álláspontunkat, de ennek ellenére nem
