Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10121 . 11 törvények elvileg gátolják a kettős állampolgárságot, ám a törvény nem szankcionálja azokat, akik megszegik. Nem nagy titok, hogy a több milliós ukrajnai orosz kisebbségnek és a nagyszámú románságnak is van ke ttős állampolgársága; a másodikra csöndben, „fű alatt” tettek szert a szóban forgó két népcsoport tagjai ” Kriják Krisztina (ÚMKÚ) Tartaléklángon égő horvátországi magyar kult úra – „ A magyar kultúra napjának ünnepét üljük január 22én. A nap 1989 óta számít ünnepnek. 1823ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc Hymnus című versét, amely később „nemzeti imádságunkká” vált. Több mint két évtizede létezik tehát egy olyan nap, amikor nemzeti identitásunk egyik legmeghatározóbb elemét „piedesztálra emeljük”, fokozottabb figyelmet szentelünk neki. Hiszen valóban szükség van a magyar kultúráról való gondoskodásra és a gondolkodásra, mivel az napi megpróbáltatásoknak van kitéve. Úgy kell megőriznünk és fejlesztenünk ezt a hosszú századok alatt kialakult kincset, hogy képes legyen szelektíven befogadni az újat is ” Andócsi János (ÚMKÚ) D D o o k k u u m m e e n n t t u u m m o o k k , , t t á á j j é é k k o o z z t t a a t t ó ó k k , , k k ö ö z z l l e e m m é é n n y y e e k k Tőkés Lászó közleménye a magyar EUelnökség átvétele tárgyában (Reggeli Újság) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r 1848 – 1849 vitatott kérdései a tények tükrében – A világosi fegyverletétel sem Világosnál történt – Az 18481849es magyar forradalom és szabadságharc vitás kérdéseiről tartott előadást hétfőn délután Hermann Róbert történész, a budapesti Hadtörténeti Közlemények Szerkesztőségének igazgatója a Kolozsvár Társaság székházában. A Korunk Akadémia történeti v onala keretében szervezett, évkezdő rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy , a Korunk főszerkesztőhelyettese volt, aki a korszak és a téma szakavatott ismerőjeként mutatta be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) docensét. Hermann Róbert az 18481849es események kapcsán felvetődött különféle értelmezéseket tárgyalta színes, tartalmas előadásában. Mint elmondta, immár 160 éve állandó viták tárgya a forradalom, de megítélése egyértelmű azt illetően, hogy eseménysorai komoly fordulópontot képviseltek a térség életében, és hatásai összességükben inkább pozitívnak, mint negatívnak minősíthetők. 18481849 azon rendszerváltások közé tartozott, amely több társadalmi rétegnek inkább adott, mint elvett: az ország egészére kiterjesztett szabadságjogok kiegészült ek a polgári értelemben vett tulajdonhoz jutással, a feudális jellegű tulajdonviszonyok megszüntetésével (Szabadság) Szerbia: Kulturális vegyesfelvágott – A Balká n kultúrája erősen kötődik európai gyökereihez, azonban köszönhetően a régió hányattatott sorsának, valamint az évszázadokig tartó bizánci, illetve török fennhatóságnak, a balkáni népek egyedi jellegzetességgel bírnak. Bár civilizációk elpusztultak, azok n yomait máig őrzik a történelmi emlékek, a nyelv és a kultúra. A kellően izgalmas szerb történelem mindenből hagyott ránk egy kis ízelítőt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a területre évszázadokon keresztül volt hatással a szerbektől északra fekvő a kele teurópai rég ióban domináns Magyar Királyság (Kitekintő)
