Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10112 . 13 A részletekről , a civil szféra által szervezett eseményekről tegnap sajtótájékoztatót tartottak Váradon, a református püspöki székházban. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) igazgatója elsőként arról szólt: a magyar kultúra napján, január 22én a Him nusz születését ünnepeljük. Nemzeti imánkat Szatmárcsekén írta Kölcsey Ferenc 1823. január 22én. A vers 1828ban jelent meg először nyomtatásban. Erkel Ferenc 1844ben szerzett hozzá dallamot. Barabás kiemelte: a mű az összes nemzeti himnusztól különbözik , nem császárokat, királyokat dicsőit, hanem Istenhez fohászkodik. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke szólt arról, hogy immár tízéves A magyar kultúra ünnepe elnevezésű rendezvény. Először 2001ben ü nnepelte közösen a magyar kultúra napját a két település a BINCISZelnök és a berettyóújfalui Porkoláb Lajos kezdeményezésére – ezzel is szorgalmazván a bihari térség összetartozását. Partium- és Erdélyszerte Váradon ünnepelték legelőször a magyar kultúra napját. Fleisz János hangsúlyozta: minél nagyobb a válság, annál fontosabb a kultúra. Másfelől szólt arról, hogy a kultúra nemzeti összetartó erő. Az idei rendezvénysorozat január 17 – 24. között zajlik. Január 21én lesz a legtöbb rendezvény a civil szféra szervezésében. Ezen a napon koncertezik például a váradi Ady Endre Gimnáziumban a Csűrdöngölő népi zenekar. A római katolikus püspöki palotában pedig kerekasztalbeszélgetés lesz, amelynek témája: a kárpátmedencei magyarság műveltségi állapota. Az összej övetelen közreműködik Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Erdei Gábor kutató, Fleisz János történész, Cs. Tóth János író és Kovács Béla Lóránt egyetemi adjunktus. A BINCISZelnök azt is közölte: a civil sze rvezetek összefogásával jön létre a rendezvény. Az idén sem kaptak semmilyen támogatást a nagyváradi önkormányzattól. Tíz év alatt mindössze egyszer kaptak pénzt: az első alkalommal, Kapy István alpolgármestersége idején. Szerencsére a magyarországi baráti kapcsolatok kisegítik őket. Hozzáfűzte: reméli, a rendezvénysorozat fővédnöke a váradi magyarság lesz. Harasztosi Sándor, a berettyóújfalui székhelyű Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület elnöke elmondta: településükön ’93 óta megemlékeznek a magyar kultúra napjáról. 2001ben volt az első, határon átnyúló tükörprogram. Hozzátette: „Ez számunkra küldetés. Bemutatjuk egymásnak közösségeinket, értékeinket. Az emberi kapcsolatok révén csökkennek a távolságok.” Pintér István, a Pro Universitate Part ium Alapítvány ügyvezető igazgatója szólt arról: mindig igyekeztek megfelelően hozzájárulni e rendezvénysorozathoz. Az idén arra törekedtek, hogy ne párhuzamosan zajlódjanak az események. v v i i s s s s z z a a Tóth Hajnal Létrejöhet az új természetvédelmi terület Cséffa környékén – Románmagyar folyosó a biodiverzitás meg ő rzésére Reggeli Újság • 20110112 Egy botrányosan sokáig halasztódott kormányzati döntés végre megteremti az adminisztratívjogi alapot ahhoz, hogy létrejöjjön a Cséffai Természeti Park. A román miniszterelnök decemberben aláírta az erre vonatkozó kormányhatározatot, de sajnos három évig jószerével nem történt semmi a felterjesztés óta. A több mint 5000 hektár területű új park Cséffa és Oláhszentmiklós községek határában, Nagyváradtól mintegy 30 kilométerre délre található. Védetté nyilvánítását leginkább a Radványierdő és a környező gyepterületek értékes élőhelyei, valamint a közel 700 hektáros Cséffaihalastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta. Az új természetvéde lmi terület a magyarromán határ romániai oldalán a magyarországi KörösMaros Nemzeti Park és a romániai Erdélyiszigethegység Természeti Park igazgatóságainak határ menti együttműködése révén jöhetett létre. Tirják László, a szarvasi székhelyű KörösMaros Nemzeti Park igazgatója szerint az új park jelentőségét Magyarország szempontjából az adja, hogy közvetlenül kapcsolódik a KörösMaros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló 13 ezer hektáros védett területet alkotva. Románia schengeni tagságát követően már nemcsak az élővilág, hanem az emberek számára is átjárható lesz az országhatár, s ez az idegenforgalom, az ökoturizmus területén új lehetőségeket nyit – a természetvédelem mellett – a környező települések számára is. Az igazgató az e lőzményekről elmondta a sajtónak: az új park létrehozása már a kilencvenes évek közepén felmerült, amikor megalakult a KörösMaros Nemzeti Park. A két ország több államközi megállapodásban rögzítette a közös szándékot, s ennek megfelelően az elmúlt évek so rán számos közös pályázat segítette a romániai oldal védetté nyilvánításának előkészítését. Egyebek mellett már elkészült a Cséffai Természeti Park látogatóközpontja, tanösvények és megfigyelőtornyok kerültek kialakításra, míg magyar oldalon Biharugra köze lében megkezdte működését a Bihari Madárvárta és több élőhelyrekonstrukciós beavatkozás is történt.
