Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik .hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10111 . 20 Nem reagálnak, de mégis Reggeli Újság • 20110111 Szabó József, a ihari RMDSZ körzeti és helyi szervezeteinek koordinálásáért felelős ügyvezető alelnöke közleményben reagált az EMNTvezetők legutóbbi állásfoglalására, amely közlemény így zárul: „Az idegességet fanyar humorral álcázó közleményükre nem kívánunk reagálni, jó munkát kívánunk m unkatársaiknak, valamint RMDSZes kollégáinknak, és sok sikert minden magyarnak a kettős állampolgárság megszerzésében.” A január 10én kelt közlemény első része a Bihar megyei RMDSZ saját „honosítástörténetét” ismétli meg, elsorolva, mi mindent tett a pá rt a kettős állampolgárságért, ez már közismert. A továbbiakban Szabó emlékeztet: „December folyamán külön egynapos képzést szerveztünk megyei szervezetünk székházában azok RMDSZesek számára, akik a tájékoztatási folyamat részesei, magyarországi illetékes hivatalos szervek részvételével. Olyan személyeket hívtunk meg az anyaországból, akik a dokumentumok fogadásáról, áttekintéséről és jóváhagyásáról hivatali kötelezettségüknek megfelelően tájékozottak és hitelesen tájékoztathatnak.” Ezt követően kijelenti: a magyar nemzeti kormány támogatásával az EMNT által létrehozott demokráciaközponthálózat az erdélyi magyarság megosztását célozza. A közleményt az RMDSZben csak alig pár éve feltűnt fiatalember a következő atyai feddéssel és intéssel zárja: „Örülünk a nnak, hogy az EMNT ily nagy figyelmet szentel megyei szerveztünk tevékenységének. Megnyugtathatunk mindenkit, hogy eleget fogunk tenni tagságunknak, valamint annak az újbóli közel 30 ezer aláírással az RMDSZt felkérő személynek, akik tőlünk várják a megfe lelő tájékoztatást. Sem gunyoros beszólással, sem rosszindulatú feltételezéssel nem kerülünk közelebb ahhoz, ami remélhetőleg mindannyiunk közös célja, hogy minél több romániai magyar ember rendelkezhessen kettős állampolgársággal. Sajnálattal vesszük azon ban tudomásul, hogy olyan személyek, akik az életük egy részében vagy akár ma is az RMDSZnek köszönhetően jutottak tisztséghez és ezáltal magas egzisztenciához, utólag hálátlanul az őket előtérbe helyező szövetség ellen fordulnak gátlástalanul. Reméljük, a tékozló fiú példáján okulva mihamarabb visszatérnek az atyai házba.” v v i i s s s s z z a a Liszt Ferenc Év Erdélyben Reggeli Újság • 20110111 A 200 évvel ezelőtt, 1811. október 22én Doborjánban született Liszt Ferenc volt az első uta zózeneszerző Európában, akit joggal tekinthetünk a mai értelemben vett európaiság letéteményesének is. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma mind otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott. Bartók Béla akadémiai székfoglaló beszédéből idézünk: „Nyilvánvaló: ha valaki amellett kardoskodik, hogy Liszt nem magyar, akkor az kénytelen volna őt hazátlan nemzetközinek nyilvánítani. Mit mond azonban ezzel szemben maga a legilletékesebb személy, maga Liszt? Köztudomású, hogy Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában, állhatatosan magyarnak vallja. Márpedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul ve gyék, annak ne mondjanak ellent. Annál kevésbé, mert nincs is megfelelő tárgyi bizonyíték ellentmondásra. Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nemmagyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni és abba belenyugod ni.” Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a magyar UNESCObizottság javaslatára 2011et Nemzetközi Lisztévnek nyilvánította a magyar zeneszerzővirtuóz születésének 200. évfordulója alkalmából. A magyar UNESCObizottság javaslatát több ek között Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia is támogatta. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem zeneművészeti tanszékének oktatói (akik közül ketten is: Kristófi János Zsigmond és Lászlóffy Zsolt egyetemi docensek a budapest i Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szereztek tudományos fokozatot, ugyanakkor karvezető professzoruk, Berkesi Sándor Liszt Ferenc- és Magyar Örökségdíjas karnagy), valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh vezetősége – tisztelettel adózva az isteni ke zű zongoraművész, zeneszerző és intézményalapító emlékének – hangversenyek, emlékplakettavató, kiállítás, konferencia és zenés irodalmi összeállítás szervezésével kíván csatlakozni a Nemzetközi Lisztév eseményeihez, amelyeknek fénypontja a lehető legavat ottabb Lisztinterpretátor, Bogányi Gergely Kossuthdíjas zongoraművész nagyváradi szólóestje lesz. v v i i s s s s z z a a