Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10103 . 14 eltűnik a politikai palettáról, vagy az új szövetség mellé áll.” Az új többség az NLPelnök szerint 2016ig biztosan kitart. A kormányváltá s után a mostani államfő tisztségéből való felfüggesztése következne még az idén a liberális politikus forgatókönyve szerint. Úgy véli, megtalálják a közös jelöltet mind a miniszterelnöki, mind az államelnöki tisztségre, és nem feltétlenül valamelyik párte lnök fog pályázni a posztokra. v v i i s s s s z z a a Csökken ő népszer ű ség, javuló (?) kommunikáció Reggeli Újság • 20110103 Az óévből maradt hír, hogy a Bihar megyei RMDSZnek immár sajtóirodája is van, ami azért érdekes, mert eddig tö bbnyire esetleges és közvetlen volt a kommunikációja a pártnak a helyi sajtóval: telefonon, smsmben, emailben, illetve sajtótájékoztatókon közöltek egyet s mást a médiával, a legtöbb esetben szelektíven. Háromféle közlendője volt a bihari RMDSZnek a he lyi sajtó – és azon keresztül a lakosság – irányába: 1. általános érvényűek, amelyeket a román nyelvű médiával is megosztottak a párt különböző rendűrangú képviselői, 2. csak a magyar sajtónak szánt közlendők, amelyeket ily módon kizárólag választóiknak s zántak, 3. csak a párt holdudvarához tartozó orgánumoknak eljuttatott információk. Ez utóbbi kategórián belül létezett egy külön úzus is: a megyei elnök rendszeres időközönként magához rendelte a párt félhivatalos közlönyeként működő Bihari Napló valamelyi k munkatársát, és tollba mondott neki néhány magyarázkodásokkal és mentegetőzésekkel fűszerezett mondat, amelyeket aztán az említett lap főszerkesztője társszerzőként egy aktuálpolitikai üzeneteket tartalmazó interjúvá gyúrt össze és ekként publikált. Az u tóbbi hónapok gyakorlata azt mutatja, hogy a fenti három kommunikációs csatorna tovább él, de kiegészül egy negyedikkel is: a közképviseleti és érdekvédelmi szövetségként bejegyzett, de politikai versenypártként működő RMDSZ Bihar megyei szervezete immár sajtóirodát működtet. Ugyanis egy ideje ez az „intézmény” küld lapunknak (is) emailekben bizonyos információkat, írott- és képanyagokat, feladóként nincs természetes személy megnevezve. Értelemszerűen maga az egész szervezet – illetve annak elnöke – válla l felelősséget a küldeményekben szereplők hitelességért. A több csatorna azonban kevesebbet érhet. Az ilyen jellegű – névtelen, arctalan, házi gyártású – kommünikék ugyanis semmire sem kötelezik a címzettet: tudomásul veszi vagy sem, továbbadja vagy sem. M inden bizonnyal a bihari RMDSZ is számot vetett azzal, hogy ha kiiktatja vagy elkerüli a helyi sajtóval való személyes kapcsolattartást, mit nyer vagy mit veszít ezzel. Kétségkívül kényelmesebb az újságírók árgus szemétől elhúzódva politizálni, de nem bizt os, hogy produktívabb. A 2010es év legutolsó példája a szerkesztőségünknek a „sajtóiroda” által eljuttatott anyag. Ebben három fotó kíséretében arról számol be a névtelen „tudósító” Az RMDSZ házhoz viszi az információt cím alatt, hogy „a magyar állampolgá rság kedvezményes honosítási eljárással történő igényléséről tartottak tegnap (eszerint december 29én, mivel a beszámoló 30án este érkezett – D. L.) képzést a megyei RMDSZ szervezésében a bihari, magyarlakta települések képviselőinek.” A hivatali bükkfan yelven megfogalmazott beszámoló a továbbiakban arról szól, hogy Biharkeresztesről érkezett elöljárók tartottak fejtágítót bihari RMDSZpolitikusoknak és aktivistáknak a pártszékházban. Mint kiderült, semmivel sem mondtak többet és mást, mint ami a www.all ampolgarsag.gov.ro internetes honlapon megtalálható a kettős állampolgárság igénylési módjáról, ami eddig is megjelent a sajtóban, illetve ami minden romániai konzulátuson, EMNTs demokráciaközpontban, valamint magyarországi anyakönyvi hivatalban megtudhat ó. A közleményből az is kihámozható volt, hogy az RMDSZ is ígéri: megtesz mindent, hogy „még jobban megkönnyítsék a polgárok dolgát”. Mint fentebb említettem, egy bárhonnan érkező közleménnyel, nyilatkozattal, állásfoglalással stb. egy sajtóorgánum szerkes ztősége azt kezd, amit éppen jónak lát. Leközölheti egy az egyben, esetleg részleteiben, használhatja forrásként, idézhet belőle és hivatkozhat rá, sőt teljesen figyelmen kívül is hagyhatja. Hogy melyik eshetőséget választja, az sok mindentől függ. Egy biz tos: semmilyen közlemény nem helyettesítheti azt a fajta közvetlenséget, amire az egyre népszerűtlenebb RMDSZnek szüksége lenne, ha még komolyan veszi azt a bizonyos közképviseletet és érdekvédelmet: meghívni az újságírókat, direktben tájékoztatni és hagy ni tájékozódni, beengedni és eligazítani, partnernek tekinteni még akkor is, ha netán kényelmetlen kérdéseket tesznek fel vagy meglátják azt is, amit úgymond nem kéne. Hosszú a listája azoknak az eseteknek, amikor a bihari RMDSZ megyei vezetői és önkormány zati képviselői bizonyságát adták annak, hogy ellenségnek tekintik a sajtó egy részét (így például a Reggeli Újságot), nem pedig partnernek. Ezáltal persze választóik, a bihari magyar közösség egy részét is ellenségnek, nyűgnek tekintették. Az új esztendőr e való tekintettel nem sorolom itt és most fel ezeket az eseteket, példákat, egyesekről írtunk, másokat nagyvonalúan elhallgattunk. Lapozva egyet várjuk kíváncsian a változást a
