Reggeli Sajtófigyelő, 2010. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-12-30-31
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 2010123031 . 15 megállapította egykor, a demokrácia a kormányzás legnehezebb formája - annak ellenére, hogy sokkal nehezebb érdemi haladást elérni, még mindig jobb, mint egy személy autokrata döntései. Kusý kijelentette, a jelenlegi ellenzék az elvárásokn ak megfelelően agresszívan viselkedik. "Fico minden lehetőséget kihasznál, hogy gyengítse a koalíciót. Minden ellenzéknek érdeke az újbóli kormányra kerülés, a Smer ezt viszont gyakran destruktív kritika útján teszi" - jegyezte meg a politológus, rámutato tt, hogy a jelenlegi kormánynak spórolnia kell. Iveta Radičová konfliktuskerülő természetével kapcsolatban Kusý rámutatott, előnye és hátránya is van a kormányfő magatartásának. "Sokkal megengedőbbnek kell lennie, a kompromisszum jobb, mint a kérlelhetetl en álláspont" - jelentette ki Kusý, s úgy véli, a kormányfő idővel egyre jobban elsajátítja a politikai taktikákat, például már nem harangoz be a médiában olyan megegyezéseket, melyeket később felül kell bírálnia. Meg van róla győződve, hogy Radičová támog atása végső soron az SDKÚ elnökének, Mikuláš Dzurindának is az érdeke. "Világos volt, hogy nem elégedik meg a háttérszereppel, a külügyminiszteri poszt egy kiutat jelent számára a szükség idején" - vélekedik a politológus, s hozzáteszi, Dzurinda éppen elég gé tapasztalt ahhoz, hogy tudja, a kormányfő nélkül nehéz előrejutni úgy, hogy ne veszélyeztesse a koalíció egységét. Kusý pozitívan értékelte az SaS ténykedését, véleménye szerint a párt új és kevésbé konszolidált, de képviselői gyorsan tanulnak. "Tehets éges menedzsereik vannak, akik képesek rendet tenni politikai tapasztalatok nélkül" - jelentette ki, s tetszik neki, hogy a párt a "józan ész" politikáját követi. v v i i s s s s z z a a Tízéves a Sapientia – Beszélgetés Kató Béla kuratórium i elnökkel Erdély.ma • [ 2010. december 30., 08:07 ] [279] Alapkőletételre került sor nemrég Kolozsváron a Tordai úti telken, új kampusza építéséhez látott hozzá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, melyet tíz évvel korábban kapott az erdélyi m agyarság az anyaállamot akkor igazgató jobboldali kormány jóvoltából. Történelmi jóvátétel, nagy jelentőségű nemzetpolitikai lépés volt. Az intézmény összetett, egyszerre állami és magánegyetemi minőségében sűrítve benne van egy nemzetrész mai helyzetén ek egész paradoxiája is. Az erdélyi magyar felsőoktatás állapota közel egy évszázada fokmérője a kisebbségi népcsoport emancipációjának, a legközvetlenebb tudósítás mindenkori jogállása egyik legfontosabb mutatójáról. Hogy a jogbővítés ezúttal magyar segít séggel történt, sokat elárul helyzetéről. A Sapientia EMTEt a Bolyai Egyetem visszaállításához fűződő tízéves kudarcsorozatának tanulságait levonva hozta létre a magyar állam — a Sapientia Alapítvány közvetítésével. Évfordulós számvetésre kértük fel a kur atórium mai elnökét, Kató Béla lelkipásztort, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesét, aki hét éve áll a sok viszontagságot megélt alapítvány élén. Egyházi bábáskodás — Tudok róla, hogy 1919ben egyszerű hadizsákmányként elkobzott kolozsvár i egyetemünket az egyházak próbálták meg bár részben tanárképzővel pótolni. A kísérletet akkor meghiúsította a román állam. 2000ben egyházi égisz alatt született meg az önálló Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Mivel magyarázható ez? — A nemrég me gtartott rektori konferencián is megkérdezték tőlem, miért olyan aktívak Erdélyben az egyházak egyetemi téren. Különbözik helyzetünk sok más európai országétól. Erdélyben az egyházak és az etnikai határok egybeesnek. Emiatt ha az anyanyelvi oktatás joga v alamilyen mértékben sérül, az illető felekezet olyan mértékben veszíti el híveit. A nyelvváltás ugyanis automatikusan hozza magával, bár nem minden esetben, a vallásváltást is. Hagyományosan tolerancia uralkodott, tehát nem volt jellemző az egymástól való hódítás, ennek folytán az egyházak egymás mellett autonóm közösségekként léteztek. Igaz, ma az ortodox egyházba házasság útján is be
