Reggeli Sajtófigyelő, 2010. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-12-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKU SZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 2 0101216 . 14 Megszavazta az EP Gál jelentését az uniós alapvet ő emberi jogokról Hír3 • 2010.12.15. 15:15 Megszavazta az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén Gál Kinga (Fidesz) jelentését az alapvető emberi jogok európai uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó "új intézményeit és mechanizmusait átláthatóvá és hatékonyabbá tegye", valamint hogy "az alapjogi rendszer a polgárok számára érthető, elérhető és eredmény esen használható legyen" - emlékeztetett közleményében a magyar képviselő. A jelentés előző napi vitájában éles szóváltás zajlott le jórészt magyar EPképviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően. A jelentés azokra a konkrét terül etekre is kitér, ahol gyors lépések és egyúttal közép- és hosszú távú stratégiák szükségesek. Ezek közül Gál Kinga beszédében kiemelte a roma integráció, a gyerekszegénység elleni küzdelem és a kisebbségi közösségek nyelvhasználatának kérdéseit. A jelentés célja - tette hozzá , hogy az intézmények ne csak elbeszéljenek egymás mellett, hanem reagáljanak és reflektáljanak egymásra, használják és építsenek egymás munkájára az emberi jogok védelme területén, döntéseiket következetesen, objektíven, tényekre ala pozva hozzák meg. A jelentés előző napi vitájában Tabajdi Csaba, az MSZP EPdelegációjának vezetője azt mondta, hogy az EUelnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a k özalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Gál Kinga válaszul úgy vélte, hogy a magyar szocialista képviselők "éveken át asszisztáltak legsúlyosabb emberjogi jogsértésekhez, most pedig alaptalanul, vádaskodással osztanak ki másokat, csak azért, hogy visszanyerjék azt a választói bizalmat, amit lehet, hogy pontosan ezekért az emberi jogsértésekért vesztettek el". Morvai Krisztina (Jobbik) szerint 2002 és 2010 k özött a szocialista kormányok "az emberi jogok durva és folyamatos sárba tiprásával tartották fenn a hatalmukat". A jelentés tartalmával kapcsolatban Tabajdi kifejtette: a jelentéstevő kiváló munkát végzett. Ugyanakkor jelezte: nem lát politikai akaratot a z Európai Bizottságban, hogy betartassa, és jogsértési eljárást indítson a tagállamok ellen. Felszólalt a vitában Göncz Kinga - ugyancsak szocialista - EPképviselő is, aki kérte Viviane Reding alapjogi biztost, hogy rendszeresen kísérje figyelemmel a tagá llamok gyakorlatát, és tegye szóvá, ha az alapjogok, a demokrácia alapelvei sérülnek. Kósa Ádám (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy a jelentés külön kiemeli a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőséget. A szlovákiai magyar Mészáros Alajos arra mutatott rá, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartásának tekintetében az EU saját tagállamai esetében sokszor tehetetlen volt, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően hatékony jogvédelmi rendszert alakíthat ki. v v i i s s s s z z a a A ntitörvény: Állami szolgálat – korlátokkal Felvidék.ma • 2010. december 15. szerda, 15:58 Kereszténydemokrata képviselők nyújtották be és indokolták az állami szolgálatról szóló törvénymódosítást, melynek lényege, hogy a kettős állampolgárságú szlovák áll ampolgárokat kizárnák bizonyos szakmák gyakorlásából. Mint Pavol Hrušovský frakcióvezető fogalmazott: senkinek nem kell magyarázni, miért van szükség erre az intézkedésre. Magyarázni valóban nem kell, mert a törvénymódosító javaslat írásos indoklása kétsz er is hivatkozik a magyar állampolgársági törvényre, melynek rendelkezései szerint helyben nem lakó személyek is szerezhetnek magyar állampolgárságot a szlovák mellé. A kereszténydemokrata törvényjavaslat kizárná a tűzoltók, hegyi mentők, rendőrök, börtönő rök, a hivatásos katonák, a vám- és pénzügyőrök, a titkosszolgálatok alkalmazottainak soraiból azokat, akiknek kettős állampolgársága van, kivéve persze mindazokat, akiknek cseh állampolgárságuk van, mert korábban a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság á llampolgárai voltak. Mivel Pavol Hrušovský szerint állami bizalmi állást nem tölthet be olyan személy, akinek a szlovák mellett más állampolgársága is van, hiszen ebből kifolyólag nem lojális Szlovákia iránt, olyan törvényre van szükség, amely ezt tételese n kimondja. Megemlítette például, hogy módosító javaslatuk szerint nem lehetne ügyész, ügyészségi vagy bírósági fogalmazó, bírósági hivatalnok sem, aki kettős állampolgár. Nem dolgozhatna továbbá egyes állami alkalmazotti beosztásokban sem, amelyeket a mód osító javaslat egyelőre csak „jogásznyelven”, azaz törvénytári számokban, paragrafusokban, bekezdésekben körvonalaz, első rákeresésre azonban világos, hogy külügyidiplomáciai szolgálatról van szó, de megeshet, hogy a bíróságokról is...
