Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-11
K ISE BBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigye lo@eokik.hu 20101111 . 18 kell épülnie, azt kell kiteljesítenie. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy j ó, használható és legitim alkotmány szülessen, nincs szükség a hatályos alkotmány "becsmérlésére", sem olyan szembeállításra, mintha a hatályos alkotmányos rend ellenében kellene alkotmányozni. Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambu lum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is előremutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni. Besz édében Sólyom László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hét törvényjavaslatai és indokolásuk a népi igazságérzetet, a többség mindenhatóságát, továbbá a régi világot képviselő alkotmány és az új világ ellentétét a jog uralma fölé helyezték. Utalt Zlinszky Ján os volt alkotmánybíró levelére, amelyben a jogtudós arról írt, hogy a "jogállami kontroll szükségességének megkérdőjelezése a jogállami létre hoz súlyos veszélyt, és hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy a parlamenti többség jogot formál arra, hogy a nehé z pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes normákat alkothasson". A volt államfő szerint ezek az intézkedések, illetve az indokolásukként szánt érvek megrendíthetik az új alkotmányba vetett bizalmat. Hozzátette ugyanakkor, az is lehetséges, hogy a mai helyzet korrekcióját éppen az új kormány indíthatja el, helyreállítva a normális viszonyokat. A volt köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy az első javaslatokhoz képest történt bizonyos visszakozás. Szerinte biztosan hatott erre a politikai dönté sre az, hogy a jogtudó értelmiség széles körben, pontos szakmai érvekkel állt ki az alkotmányos állam alapelvei mellett. Sólyom László több érvet is bírált, többi között "nonszensznek" nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, misz erint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az Alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így - ahogy fogalmazott - nem az alkotmány, hanem az Ab a gát, "következésképpen az Abt kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni". A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgá latában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselőknek a magyar alkotmányfejlődésből, az elmúlt 20 évből kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában. v v i i s s s s z z a a Pásztor: a VMSZ idén sem szavazza meg a költségvetést, ha nem tartják tiszteletben a szerb alkotmányt Marton András, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2010. november 10., szerda (MTI) - A V ajdasági Magyar Szövetség idén sem fogja megszavazni a szerbiai költségvetést, ha a Vajdaság nem kapja meg a szerb alkotmány szerint neki járó részt a büdzséből - derült ki Pásztor István pártelnök szerdai szabadkai sajtótájékoztatóján. A délvidéki mag yar politikus Boris Tadic államfővel, a legerősebb szerbiai kormánypárt, a Demokrata Párt (DS) elnökével tartott kedd esti belgrádi megbeszéléséről számolt be. Pásztor István elmondta, a VMSZ szeretné elkerülni a tavalyi konfliktushelyzetet, ugyanakkor nem tud eltekinteni attól, hogy a szerb alkotmány értelmében Vajdaság tartományt megilleti a költségvetés hét százaléka, és ezen összeg háromheted részét - vagyis bő 40 százalékát - fejlesztési célokra kell fordítani. A pártelnök arra utalt, hogy tava ly a VMSZ - miután a büdzsé tervezetéből kiderült, hogy nem teljesülnek az alkotmány előírásai - nem szavazta meg a szerb költségvetést. A DS ezután több vajdasági önkormányzatban, köztük a tartomány második legnagyobb városában, Szabadkán felbontotta a ko alíciót a magyar párttal. Pásztor István elmondta, a VMSZ tisztában van vele, hogy a 2011es szerbiai költségvetés "mozgástere behatárolt, de ezen a mozgástéren belül van lehetőség" rá, hogy ezt a bizonyos hét százalékot tiszteletben tartsák. A szerb k öltségvetés bevételeinek jelentős része a Vajdaságból származik, ezért ez az elvárás megalapozott - tette hozzá. A pártelnök világossá tette: ha idén sem teljesül, amit az alkotmányban leírtak, a VMSZnek nem lesz más választása, mint hogy nem szavazza meg a költségvetést. Pásztor István és Boris Tadic belgrádi megbeszélésen szó volt a bácskai körzethatármódosítás kérdéséről is. A magyar pártelnök szavaiból úgy tűnt, továbbra sincs előrelépés ebben az ügyben, noha a két politikus szeptember közepén megállapodott arról, hogy év végéig módosítják a közigazgatási körzethatárokról szóló kormányrendeletet. A vajdasági magyarok régi követelése, hogy három, több mint 80 százalékban magyarlakta vajdasági járás, Ada, Zenta (Senta) és Magyarkanizsa (Kanji za) ÉszakBánátból - amelynek a szerb többségű Nagykikinda (Kikinda) a
