Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-11
K ISE BBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigye lo@eokik.hu 20101111 . 15 mint például a magya r”... A csángó gyermekoktatási program sikeres, annak ellenére, hogy az ottani plébánosok kiátkozzák ezért őket. Előfordul, hogy a gyermek azt hazudja: diszkóba megy, s magyarórára szökik el... Az érdekességek sorában hallhattunk arról, hogy a bukovinai Is tensegíts nevű településen Szőcs Gergely az utolsó székely, aki meg is honosította a székely tájszólást, hiszen a falubeli románok is mind úgy tudják csak a keresztnevét, hogy Gárgi. Egy craiovai evangélikus templom a szászok tulajdona, és több vallás is „ albérlő” benne. Szó esett a törökök által lakot Ada Kalehszigetről, amelyet a vaskapui vízi erőmű megépítésekor elárasztottak vízzel. Az érdekesség az, hogy a török fennhatóság alatti szigeten autonómia volt. Közösen használt templomokról is szó esett: a Szeben megyei Mikeszászán a reformáció után kettévágták a templomot. Bürkösön szászok és magyarok használják az istenházát. Egy olyan mondás járja náluk, hogy Luther és Kálvin édestestvérek voltak, ám nem tudtak megbékélni egymással. Sok kuriózumról hallha ttak az érdeklődők. Vetési László búcsúzásképpen az elmondottakhoz hozzáfűzte: mindenkinek egyedülálló és megismételhetetlen feladata van az életben. Mindenki meg kell hogy találja a helyét, őrizve az értékeket. v v i i s s s s z z a a Tóth Haj nal P ă unescu költészete nyomot hagy?! Reggeli Újság • 20101111 A Reggeli Újság november 6i, szombati számában a Meghalt egy semmirekellő című írásban olvashattunk arról, hogy november 5én elhunyt Adrian Păunescu román nacionalista költő. A cikk ezz el a mondattal zárult: ,,Hatásvadász költészete (...) a román szellemtörténet dicstelen lapjain hagy nyomot, ha egyáltalán hagy.” Bizony nyomot hagy. Történt ugyanis, hogy a margittai Octavian Goga Főgimnázium igazgatója, Marcel Sas úgy gondolta, érdemes m egemlékezni Adrian Păunescuról, a rossz emlékű diktátor, Nicolae Ceaşescu udvari költőjéről. Néhány XII. osztályos diák – akik nevük elhallgatását kérték, tekintettel, hogy közeledik az érettségi, és nem szeretnének ujjat húzni az igazgatóval – elmondta, hogy hétfő délelőtt az egyik szünetben minden osztályt – románt és magyart egyaránt – leparancsoltak az udvarra. A diákok nem tudták mire vélni a hirtelen gyülekezőt, csak az udvarra érve szembesültek azzal, hogy a román nacionálkommunizmus egyik sötét fig urájáról emlékeznek meg – akaratlanul. Maga az iskolaigazgató beszélt Păunescuról, felelevenítve életét, valamint „gazdag és értékes” munkásságát. Ezután lejátszották a költőpolitikus Rugă pentru părinţi című megzenésített versét, majd egyperces néma csen ddel adóztak emlékének. A diákok és szülők indítványára megkérdeztük Sas igazgatótól, hogy miért tart megemlékezést egy vegyes tannyelvű iskola Ceauşescu egyik hű emberéről, aki közismert volt magyarellenes kirohanásairól és nacionalizmusáról, és miért ke llett kötelezővé tenni a kegyeletadást, az igazgató a következőt kitérő választ adta: „A megemlékezést minden diák számára szerveztük a román nemzet nagy költőjének, a román irodalom kiemelkedő egyéniségének tiszteletére, nem pedig a politikus Păunescu eml ékére. Egyébként Păunescut nem lehet együtt emlegetni Ceauşescuval.” Holott a romániai sajtóban megjelent, a „bárd” haláláról szóló hírek és nekrológok között egyetlen sem akadt, amely ne emlegette volna együtt a diktátorral... Mindezek után az a legkeves ebb, ha az igazgató kötelezővé teszi a magyar tagozaton hagyományos Adyünnepségen való részvételt a román tagozat tanulói számára, tekintve, hogy a margittai középiskola Octavian Goga nevét viseli, aki a román irodalomtörténetírás szerint jó barátságban állt Adyval. (A magyar irodalomtörténészek árnyaltan kezelik ezt az állítólagos barátságot, amely a szocialista propaganda egyik blöffje volt.) Marcel Sas hétfői akciója egyébiránt újabb érv amellett, hogy Margittának – és minden más magyarlakta városnak – önálló magyar iskolai hálózatra van szüksége, az óvodától a középiskoláig. v v i i s s s s z z a a Tőtős Norbert Bora Cosic szerb író kapta a Stefan Heymdíjat Chemnitz/Budapest, 2010. november 11., szerda (MTI/APA/dpa) - Bora Cosic sz erb író kapta az idei Nemzetközi Stefan Heymdíjat és a vele járó 40 ezer eurót (11 millió forintot). Az elismerést, amelyet három évenként ítélnek oda, a német író szülővárosa, Chemnitz alapította, és először Ámosz Oz izraeli író vehette át 2008ban. Chemnitz polgármestere, Barbara Ludwig kiemelte, hogy a 78 éves szerb szerző ironikus hangvételű politikai felvilágosító tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Bora Cosic csakúgy, mint Heym bírálóan szembeszállt hazája politikai berendezkedésével.