Reggeli Sajtófigyelő, 2010. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-10-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101021 . 12 Gulyás: A múltbéli logika szerint 7 millió magyar elveszítené szavazati jogát Hír TV • 20101020 Választójogot adna a határon túli magyaroknak az alkotmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke. Az alaptörvényből kivennék azt a passzust, amely állandó magyarországi lakhelyhez köti a választójogot, hogy később alkotmánymódosítás nélkül lehessen dönteni a kérdésben. A Jobbik támogatja, az LMP ellenzi a javaslatot, és tiltakozik az MSZPs Bárándy Gergely is. A Fidesz már a 2006os választási kampányban is felvetette: választójogot adnának a határon túli magyaroknak. Négy évvel később az alkotmányelőkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke vette elő újra a kérdést. Gulyás Gergely szerint a határon túlra került magyaroktól a választási jog bi ztosítása nem tagadható meg. Rossz logika Az alapjogi munkacsoport kivenné az alaptörvényből azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti. Később így alkotmánymódosítás nélkül lehetne dönteni az ügyben. Az eseti bizottság fideszes alelnöke szerint a kérdést nem lehet úgy megközelíteni, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az nem is szólhat bele a kormányzásba. Gulyás elmondása szerint a fenti logikát követve ellehetne venni 7 millió magyartól a választási jogot, hiszen hazánkban jelenleg 3 millió körül van a munkavállalók száma, akik adót fizetnek. – Sőt, aki munkanélküli segélyt kap, az még rosszabb megítélés alá esik, mert az még el is vesz – mondta el az eseti bizottság alelnöke. – Én ezt egy rossz, múltbeli logikának tartom – tette hozzá Gulyás. A határon túliak választójogáról a választási törvény módosítása során dönthetnek. Gulyás Gergely szerint ez várhatóan 2011 végén lesz. A terveket a KDNP és a Jobbik is támogatja. A radikális jobboldali párt szerint a hatá ron túliaknak járó választójogról ők már a választási kampányban beszéltek. Azt javasolják, hogy a következő országgyűlési választáson 26 mandátum sorsáról határozhassanak a külföldön élő magyar állampolgárok, akik a pártok országos listáira szavazhatnának . A szocialista Bárándy Gergely tiltakozik, bár elmondása szerint az MSZPfrakció nem foglalt még állást az ügyben. v v i i s s s s z z a a Szakítás Ceausescu oktatási örökségével – Az új román törvénnyel magyarul lehet majd történelmet és földrajzot tanulni Igazán jól magyarul tanul az ember – szögezi le a történelemtanár, amikor a készülő tanügyi törvényről kérdezzük. A jogszabály, ha életbe lép, lehetővé teszi a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok számára, hogy az érettségivel bezárólag anyanyelvükön tanu lják Románia földrajzát és történelmét. Szőcs Levente Bukarest| Népszabadság| 2010. október 21. | Máté Kálmán számára kicsit későn, de még időben érkezik az új szabályozás. A történelem – latin szakos tanár unokája tavaly még románul tette le a nyolcadiko s vizsgákat, három év múlva viszont már magyarul érettségizhet történelemből és földrajzból is. De a változtatást főként magyar pedagógusként tartja fontosnak. – Sajnos a szórványlét elkoptatja a nyelvet, történelmi és földrajzi neveink pedig elsőként mer ülnek feledésbe – mondja Máté, aki a dési 1. számú iskola igazgatóhelyettese. Felidézi, hogy közvetlenül a rendszerváltás után egy évig magyarul lehetett tanítani a két tantárgyat. – Azóta visszatértünk a diktatúra legsötétebb éveinek gyakorlatához: akkor a magyar tankönyvekből és a sajtóból is száműzték a magyar neveket – meséli. A 29 éves K. H. keserűen idézi fel diákéveit. A szórványnak számító Kolozs megyében született, de a csaknem színmagyar Kalotaszegen. A nyolcadikos dolgozatait „a román miatt” elbu kta, és hiába volt jó hangszeres, kimaradt a kolozsvári zeneiskolából. Most estibe jár, két év múlva érettségizik. Zenei karrierre már nem, csak jobban fizetett állásra vágyik.
