Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 09.09 . 19 Sajnos, a kiutasított cigányok ügye túlságosan is átpolitizálódott. Az Európai Unión belüli szabad mozgás elvét egyoldalúan túlhangsúlyozva, sokan hajlamosok megfeledkezni arról, hogy a keletés középeurópai cigányság helyzetére nem a kivándorlás vagy a kontinentális kiterjedésű „nomadizálás” jelenti a megoldást, hanem sorsukat a tagországok, valamint az EU összefogásával saját szülőhazájukba n lehet megnyugtatóan rendezni. Merő propagandisztikus célból, némelyek arról is megfeledkeznek, hogy a szabad helyváltoztatás nem lehet öncél – hanem ezzel éppen ellenkezőleg: a szülőföldön való megmaradás és emberhez méltó élet alapvető egyetemes – és e urópai – érték, melyhez Európa legnagyobb etnikai és szociális kisebbségének is joga van. Arra kell tehát törekednünk, hogy az Unió minden polgára otthon érezze magát saját országában, és – ennek köszönhetően – ne kényszerüljön idegen országokban keresni b oldogulását. A politikai cinizmus határát súroló, áldemokratikus cigányféltőknek talán a Béke Nobeldíjas Elie Wiesel szavaival válaszolhatunk a legtalálóbban: végtére is a cigányokat „nem Auschwitzba, hanem csak Romániába küldik”. vissza Strasbourg, 2010. szeptember 7. Tőkés László EPalelnök Székely honfoglalástól tartanak az anyaországban Erdély.ma • [ 2010. szeptember 08., 08:08 ] [926] Nem verték nagydobra a hírt, mégis a közvélemény elé került a Szegeden augusztus ban megrendezett I. Székely — Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk körüli botrány. A szejkefürdői Orbán Balázskapukhoz hasonlóan felállított nyolc székely kapu — egyegy minden székely szék részéről — szemet szúrt a közeli tömbháznegy ed lakóinak, akik az avatás előtt felgyújtották a Csíksomlyói Szűzanya oltalmába ajánlott csíkszéki székely kaput. A vélemények megoszlanak: többen állítják, hogy a gyújtogatókat politikai indítékkal bátorították, a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel, mások úgy vélik, a székelyek nyomulnak jelképeikkel, és az anyaország elfoglalására készülnek. Orbaiszék kapujának avatásán jelen volt Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester, a széki RMDSZelnök is, aki megerősítette a zavargásokról szóló h írt. „Azt hitték, hogy a székelyek elindultak, pedig csak jelkép értékű volt a Székely — Magyar Világtalálkozó alkalmával felállított székely kapuk sora. Egy nemzet vagyunk, egy családhoz tartozunk — ezt akartuk üzenni. Voltak nézeteltérések, de a többség eg yetértett a kapuállítással" — nyilatkozta. Az orbaiszéki kaput Bodor János és fia, Csaba far agta. Ott voltak a kapu állításánál, lapunknak elmondták, hogy az állításra előkészített székely kapukra reggelre ismeretlenek egyegy levelet tűztek ki. Az orbaiszéki kapu levelét Lajkó Ferenc szegedi lakos aláírása zárja, aki azt kifogásolja, hogy a Vért ódombra felállított kapuk életveszélyesek az ott szánkózó gyerekek számára. Nem akar revizionista, határkorrekciós elgondolásba belefolyni, csak a gyermekek érdekeit nézi — írja. A gyújtogatást a kapuk állítása és az avatás közötti időszakban követték el, az oltásban a környékbeli tömbházak lakói is részt vettek. A gazoló álnevű internetes felhasználó augusztusi bejegyzésében ez áll: „egyetértek azokkal akik felgyújtották, az árukat vissza kéne perelni, és értelmesebb dologra kellene fordítani (akár nagyob b dombra a gyerekeknek). Ne ájuldozzunk már a székelyektől... ők éljenek boldogul Romániában... Magyarország a HAZAIAKÉ." Gyalázatos dolog ilyeneket állítani és politikai kampány részeként lejáratni az emlékművet — vélekedik Bodor. Pigniczki Zoltán szeged i lakos vállalta, hogy a Háromszéknek nyilatkozik. Elmondta: a Vértódombon már korábban is állítottak emlékművet, a székely kapuk csak kiegészítik azt. Véleménye szerint politikai felbujtás áll a
