Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-08
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 09.08 . 21 velük, és ez így sokkal jobb, mintha a kicsik a városi busszal közlekednének, s az sem elhanyagolható, hogy a gyerekek ingyen utazhatnak. vissza Kudarc vagy fordulópont – Varga László: Minden egyes megoldás, mely nem az Európai Unióval való közös állásponton alapul, kudarcot jelent a hazai politikának Magyar Szó • Virág Árpád • 2010. szeptember 8., Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön tűzi napirendre a Koszovóról szóló újabb határozattervezet megvitatását. Jelen pillanatban még nem zárultak le a nemzetközi egyeztetések, melyek az elmúlt napokban egyre intenzívebbé váltak, s kedden Boris Tadić szerb elnöknek és Catherine Ash tonnak, az Európai Unió külügyi főmegbízottjának a találkozójában csúcsosodtak ki. A várható fejleményekről, s arról, hogyan fest Szerbia külpolitikai helyzetképe a határozattervezet tük rében, Varga Lászlót , a szerbiai parlament európai integrációs bizot tságának elnökét kérdeztük. Varga László: Az ENSZ Közgyűlésének döntése sem kötelező érvényű (Molnár Edvárd felvétele) – Az elmúlt néhány hét folyamán több síkon folytak az ENSZ Közgyűlésén napirendre kerülő határozattervezettel kapcsolatos tárgyalások, konzultációk, melyek legfontosabb eredménye, legalábbis az EU szemszögéből nézve, egy közös európai álláspont kialakítása, mely Szerbia számára is fontos tényként kezelendő, hiszen azok a hazai kifogások, melyek a nem egységes EUállásfoglaláson alapultak az eddigiekben, tárgytalanná váltak, s használhatatlanok lesznek majd a jövőben. Az egységes uniós álláspontot igen nehéz volt tető alá hozni, hiszen huszonkét tagállam elismerte Koszovó függetlenségét, öt pedig nem. Miben különböznek az unió immár egység es elvei a szerb határozattervezetben foglaltaktól? – Voltaképpen három kulcsfontosságú kérdésben jutottak közös nevezőre az EU tagállamai. Az egyik az egyoldalúan kikiáltott függetlenségre vonatkozik, s javasolja, hogy a rezolúció ne tartalmazza az annak elfogadhatatlanságára utaló szövegrészt. Emellett felvetik, hogy ezentúl ne Koszovó státusára helyeződjön a fő hangsúly, hanem az egyéb nyitott kérdések megválaszolására. A harmadik fontos tény a közös állásponttal kapcsolatban az, hogy az unió nem üdvözl i a kikiáltott koszovói függetlenséget, melyet néhány tagállam ugyan kért, de a Koszovót el nem ismert tagországok miatt végül mégis kimaradt. Melyek az ENSZ Közgyűlése ülésének jelenleg valószínűsíthető végkifejletei, számíte arra, hogy esetleg elnapolh atják a döntést az egyeztetések folytatása miatt? – Ha sikerül egyeztetni a szerbiai határozattervezet szövegét az uniós elképzelésekkel, akkor szinte biztosan rábólint majd a tervezetre a közgyűlés is, hiszen ily módon egy, a Koszovó függetlenségét elfog adó és ellenző államok számára is elfogadható szöveget kapunk. Ennek elfogadása kétféleképp mehetne végbe: Szerbia visszavonhatja saját javaslatát, s helyette beterjeszthetik a közös tervezetet, a másik módja pedig az, hogy elfogadnak bizonyos módosítási j avaslatokat, s ebben a formában szavaznak a határozat javaslatáról. Amennyiben a szerbiai felvetésről folyik majd szavazás, egyszerűen döntenek majd annak elfogadásáról, illetve elutasításáról. Nem gondolom, hogy a döntés elhalasztására sor kerülhet. Minde nnél azonban sokkal fontosabb kérdés az, hogy Szerbia, egy esetleges közös rezolúció elfogadását követően, kész lesze az abban foglaltaknak eleget tenni, tárgyalóasztalhoz ülni a koszovói albánok képviselőivel, vagyis fordulópontot megvalósítani a politik ájában. Mi fog történni, ha csütörtökön egy újabb kudarcot él meg a szerb külpolitika? – Azt kell mondanom, minden egyes megoldás, mely nem az Európai Unióval való közös állásponton alapul, kudarcot jelent a hazai politikának, még akkor is, ha a kevésbé valószínű forgatókönyv játszódik le, azaz, ha elfogadják az önálló szerb tervezet szövegét. Ez ugyanis az EUtól való eltávolodást jelenti, ami pedig a hazai külpolitika elsődleges célja kell, hogy legyen. Az ENSZ Közgyűlésének döntése sem kötelező érvényű . Másrészt, nem lehet ma már megváltoztatni az elmúlt néhány évtized történéseit, s azt, hogy Koszovóban az albán többség nem kíván egy államban élni a szerbiai polgárokkal. vissza
