Reggeli Sajtófigyelő, 2010. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-09-01
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 09.01 . 20 – Ennél sokkal jelentő sebb kérdés az Európai Unió és a nyugatbalkáni országok uniós jövője. Azt szeretném elérni, hogy a polgárok – és itt a diplomáciára is gondolok – értsék meg, hogy NagyBritannia továbbra is következetesen kitart az EU bővítése mellett, valamint támogatja Szerbia azon erőfeszítését, hogy saját népe mellet más népeket is az unióba vezessen. Mindennek függvényében sokkal kézenfekvőbb az EUval közösen kidolgozni egy olyan határozatot, amelyet az ENSZ Közgyűlése elé kívánnak terjeszteni – fejtette ki a brit kü lügyminiszter. Szavai szerint két megoldási lehetőség létezik, vagy vissza kell vonni a jelenlegi határozatot, vagy pedig egyezségre kell jutni az EU tagországaival a határozatot illetőleg. Koszovó és Szerbia európai perspektívájának és integrációjának ér dekében pedig a brit külügyminiszter fontosnak tartja, hogy praktikus módszert találjanak az együttműködés fellendítésére. – Ha Szerbia elutasítja a határozat visszavonását, nehéz helyzetbe fog kerülni, ugyanis nehezebben fog kompromisszumra jutni. Gondol ják csak át, az EU 22 tagországa, vagyis az unió 80 százaléka elismerte Koszovó függetlenségét. Ugyanígy járt el az Európa Tanács (nem EUs intézmény, a szerk. megj.) 70, és az EBESZ 60 százaléka. A szemben állás ezekkel az országokkal csak komplikálni fog ja az eseményeket – vélekedett Hague. A brit külügyminiszterrel elsőként Boris Tadićállamfő tárgyalt, aki biztosította az angol diplomatát arról, hogy Szerbia kész kompromisszumra jutni a határozattal kapcsolatban, de nem fogja elismerni Koszovó független ségét. – Egyedül Koszovó függetlenségének elismerésénél nem ismerünk kompromisszumot – szögezte le a beszélgetésben Tadić. A brit külügyminiszternek elmondta azt is, hogy Szerbia számít az EU segítségére a koszovói probléma megoldásában, valamint egyetér t abban is, miszerint ezt Prishtina és Belgrád párbeszédével kell megtenni. Hague és Ivica Dačićbelügyminiszter is ugyanerről bizonyosodott meg. Egyetértésre jutottak a diplomaták azzal kapcsolatban, hogy pillanatnyilag a régió békéjének és stabilitásának megőrzése a legfontosabb. A tárgyalás során szóba került a szigetországi vízumkötelezettség kérdése is. Vuk Jeremić szerb külügyminiszter és William Hague brit külügyminiszter nem értett egyet Koszovóügyben. A szerb külügyminiszter kiemelte, hogy a hatá rozat visszavonása Szerbia számára nem opció, azonban Belgrád kész mindenkivel tárgyalni, még az EUval is, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben támogassák a Koszovóhatározatot. A brit külügyminiszter találkozott még Mirko Cvetković kormányfővel, Božidar Đelić kormányalelnökkel és Dragan Šutanovacvédelmi miniszterrel is. William Hague csupán néhány nappal később érkezett Szerbiába, mint kollégája Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki azon a véleményen volt, hogy a Koszovóhatározatot össze kell hangolni az EU álláspontjaival, és az ügyet nem New Yorkban, hanem Brüsszelben kell megvitatni. A belgrádi egyetem rektorátusán tartott pódiumbeszélgetésben részt vevő Westerwelle arra is rámutatott, hogy megbékélés csak akkor érhető el, ha Belgrád e lfogadja a realitást; márpedig – amint a Nemzetközi Bíróság (ICJ) szakvéleményezése is megerősítette – Koszovó függetlensége realitás, DélkeletEurópa térképe körvonalazódott és véglegesnek tekinthető. A német külügyminiszter után Belgrád újból lazított a Koszovóban alkalmazott fogásán, ugyanis Boris Tadić államfő azt üzente az EUnak, hogy hajlandó Brüsszelben és Washingtonban a Koszovóhatározat módosítási javaslatairól tárgyalni. Annak ellenére, hogy a brit külügyminiszter a szerb államfő kabinetjének nyomatékos lobbizása eredményeként érkezett meg Belgrádba, a politikai elemzők nem vártak sok jót Haguetől. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezése után a brit külügyminiszter arra bátorította az elszakadást edd ig el nem ismerő országokat, hogy változtassanak álláspontjukon, hiszen Koszovó az elmúlt két és fél évben független államként működött. vissza
