Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-30
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.30 . 10 gyűjtenének a diákok, s az ezért kapott pénzzel a szórványban, a magyarság peremvidékén egy hasonló iskolát támogatnának. Az alapítvány igazgatója hangsúlyozta: a közoktatásba be kell emelni a „határtalanu l” gondolatot. „Lépjük át a határokat, s építsük vissza az emberi kapcsolatokat, mert Trianon ezeket is megszakította” – mondta Csete Örs. A fideszes Pokorni Zoltán, Kövér László és Révész Máriusz által benyújtott határozat rögzíti: a Magyarországon és a h atáron túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése érdekében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011es tanévtől a nemzeti összetartozás napján, június 4én. Az emléknap a trian oni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpátmedencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok erősítését segíti. A határozatban arra is felkérik a kormányt, tekintse át a szomszédos országokba szervezett iskolai tanulmányi kiránd ulások tapasztalatait, és tegyen javaslatot a program kiterjesztésére 2013ig pályázati formában, majd azt követően normatív módon abból a célból, hogy valamennyi közoktatásban tanuló fiatal tanulmányai idején legalább egyszer eljusson a magyarlakta terüle tekre a magyar állam támogatásával. Azt is kérik a kormánytól, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy 2012. december 31ig létrejöjjön a Magyarság Háza. vissza Édes Erdély, itt voltunk… HVG • 2010. augusztus 30., hétfő, 06:52 Szerző: Szegő Péter Hetven éve, 1940. augusztus 30án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt – legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Ma gyarország tovább sodródott a világháborúba a náci Németország oldalán. Az 1938. november 2iki első bécsi döntés, majd a Kárpátalja 1939. március 15i visszacsatolása után reális lehetőségként merült föl, hogy a Felvidék még nem Magyarországhoz tartozó r észe – vagyis a Hitler által „féregnyúlványnak” becézett német bábállam, Szlovákia – is visszatérjen a magyar haza szárnyai alá. Ehhez az kellett volna, hogy a Lengyelország elleni támadás során Németország használhassa az északmagyarországi vasútvonalak at, gróf Teleki Pál miniszterelnök azonban erre nemet mondott. Egyrészt a hagyományos lengyelmagyar barátság miatt, másrészt mert messze nem volt biztos a végső német győzelemben és nem akart teljesen szembemenni Londonnal. Lengyelország fölszámolása utá n Teleki keletre tekintett és a Trianonban Romániának ítélt egykori országrészek katonai erővel történő visszaszerzését fontolgatta. Tekintettel azonban a magyar és a román hadsereg közti erőviszonyokra és az 1939 tavaszán aláírt britromán, illetve franci aromán biztonsági egyezményre, elállt ettől a szándékától. Néhány hónap alatt megváltozott a helyzet. A MolotovRibbentrop paktumnak köszönhetően a Szovjetunió megerősödött KeletEurópában és KeletLengyelország annektálásával határos lett Magyarországga l. A nyilvánvaló ideológiai különbségek ellenére a szovjetmagyar kapcsolatok látványosan javulni kezdtek: 1939. szeptember 23án a két ország ismét fölvette egymással a Szovjetunió által – Magyarországnak az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozása miatt – február 2án megszakított diplomáciai kapcsolatot, majd miután Moszkva 1940. június 26án ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és ÉszakBukovina átadását, románellenes szövetséget ajánlott Magyarországnak.
