Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-30
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.30 . 7 hírnevét emlegeti. Ez, mint mondja, ott kezdődik, hogy miként tudjuk eligazítani a Budapesten belénk botló külföldit, és az idegen országokban magyar kultúrát közvetítő központjaink külleméi g, kínálatáig terjed. Azt, hogy egész mást akar kezdeni ezzel a komplexummal, mint elődei, Hatos Pál már az első perctől – vagyis július 8tól, miniszteri biztosi kinevezése napjától – határozottan közvetíti. Nyár közepén azért bízták meg ezzel a feladat tal, hogy felmérje a BI szervezeti és pénzügyi helyzetét, majd referáljon arról Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Akkorra már meglehetősen kaotikus helyzet állt elő: az egyik igazgató mandátuma például lejárt, de újat – a kormányv áltás miatt – nem neveztek ki. Azonban ez még a jelentéktelenebb bakik közül való. Bár a teljes BIszervezetrendszer működésére irányuló vizsgálat csak szeptember 15én zárul le, és a hónap legvégén válik nyilvánossá, néhány helyen már most tetten lehet érn i néhány hibát. Például a New Yorki Magyar Kulturális Központnál, amelynek kasszájában – így fogalmaz Hatos – a „társadalmi igényre” való tekintettel különösen alaposan vizsgálódtak. Több újságcikk azt vetette ugyanis az intézetet május 26ig vezető Orsós László Jakab szemére, hogy magánalapítványt hozott létre az állami finanszírozású központnak szánt adományok befogadására. Nehezményezték, hogy a százezer dollárnyi támogatást begyűjtő szervezet pénzügyei áttekinthetetlenek, ráadásul tudni vélték azt is, hogy a Cultura Hungarica Foundation létrejöttéről Orsós nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta feletteseit. Hatos Pál számára azonban a történetben nem ez a legbosszantóbb részlet. Ő azt nem érti, hogyan lehet állami pénzből gazdálkodó intézménynél úgy me gtervezni egy hároméves projektet – az előkészületekkel együtt eddig tartott az Extremely Hungary nevű, 2009es magyar évad New Yorkban – , hogy az arra szánt 750 millió forintból 175 millió megmaradjon, és haza kelljen utalni a központi költségvetésbe. (Or sós egy korábbi nyilatkozatában éppen az előbb említett alapítványi adományokkal indokolja, hogy sikerült ennyit megspórolniuk.) Hatos szerint ugyanakkor egy költségvetési forrásból működő intézmény esetében még a költségkímélésnél is előrébb való szempont az átláthatóság. És ha ezt tisztázatlan úton befolyó magánadományok veszélyeztetik, akkor azokról inkább le kell mondani. Az igazgató szerint egyébként hasznos volna, ha a jövőben az összes vezető egységesen képviselhetné a külföldi magyar kulturális inté zetek misszióját. HIRDETÉS – Ezeknek a központoknak nem a programszervezés az elsődleges feladatuk. Arra ott van a szintén Balassi Intézet szakmai koordinációja alatt álló Hungarofest Nonprofit Kft. Az intézeteknek ennél mélyebb és ha kell, láthatatlanabb szinteken kell közvetíteniük a magyar értékeket. Nyilván soha nem érné el a média ingerküszöbét egy olyan kezdeményezés, mint hogy egy magyar művész koncertet ad a telavivi diaszpórában – magyarázza az igazgató. – Ezek a gesztusok nem kecsegtetnek azonna li, látványos eredményekkel, mert inkább multiplikátori hatásuk van. Dolgoznunk kell majd rajtuk. Akárcsak az intézetek egységes megjelenésén, állítja a főigazgató. Közbeszerzési pályázatot írnak ki külföldi központjaik egységes arculattervére, ugyanis az új direktor szerint óriási jelentőséggel bír, hogy ha a világ bármely pontján a látogató elhalad egy magyar ház előtt, akkor tudja, hogy az embléma mit takar. Békét, biztonságot és vendégszeretet – ezt mutatja ki legalábbis egy nemzetközi felmérés a külfö ldiek Magyarországképéről. Jó lenne, ha ilyesmit sugároznának a központjaink is, bennük hangulatos kantinfélével, ahol a pusztai romantika helyett valami igazán színvonalasat kapna a vendég. Például extra minőségű hazai bort, amely – Hatos szerint – többe t ér harminchárom nagykövetnél. Le vagyunk maradva a dizájnnal, a tárgykultúrával és összességében: az egyre több életszférában uralkodó vizualitással. Nonszensz az új vezető szerint az is, hogy húsz különböző informatikai rendszer működik a BI intézménye iben, mert ezek nemcsak drágák, hanem gyakran nem is kompatibilisek egymással. De összevisszaságot lát az ösztöndíjaztatásban is: a Magyar Ösztöndíj Bizottsághoz már online is lehet pályázni, más területek beadványait viszont csakis papíralapon veszi át a BI.
