Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-23
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.23 . 22 HIÁNYZÓ ÚTJELZŐ TÁBLÁK A muzslyaiak többsége kerékpáron közlekedik, ezért szükség lenne a kerékpárútra. – Már régóta időszerű ez a probléma, a jelenlegi helyzetben azonban nehezen kivitelezhe tő. Egyéb közlekedési gondjaink is vannak, hiszen a faluban háromszáz közlekedési tábla hiányzik. Vagy ki sem helyezték, vagy ellopták őket. Így aztán nincs egyirányú forgalomszabályozás a szűk utcákban, a többtonnás homokkal megrakott kamionok pedig nyugo dtan düböröghetnek a faluban – panaszolja a problémát a tisztségviselő. Gondok vannak a temetővel is. – Egyre nagyobbak a problémák. A kápolna beázik, az időnként megnedvesedett villanyhálózat pedig már a gyászolók testi épségét veszélyezteti. A helyzete t ismeri a kommunális felügyelőség is, úgyhogy fennáll annak a veszélye, hogy hamarosan bezárják a létesítményt. Az embereknek jogos az az elvárása, hogy a temetőkkel gazdálkodó nagybecskereki Köztisztasági és Temetkezési Közvállalatnak nagyobb gondot kell ene viselnie a muzslyai létesítményről, amelynek új részét ezen felül legalizálni is kell – hangzott el. MUZSLYAI LAKODALOM, BECSKEREKI ESKÜVŐ Nagy elégedetlenséget váltott ki az, hogy a tavalyi év vége előtt – előzetes bejelentés nélkül – minisztériumi rendelettel megszüntették a muzslyai anyakönyvvezetői hivatal munkáját. Később újra megnyílt, de a gyerekek anyakönyveztetését és az elhalálozásokat ezentúl már csak a városban lehet elvégezni. Muzslyán házasságot sem lehet kötni, amivel több mint egy évsz ázados hagyomány szűnt meg. – Muzslyán 1895től ez év márciusáig lehetett eskettetni. Az anyakönyvi hivatalt azzal az indokkal költöztették el, hogy egy településen csak egy anyakönyvet lehet vezetni. Muzslya viszont közigazgatásilag Nagybecskerek része. A muzslyaiakat kellemetlenül érte az újabb leépítés, hiszen több mint egy évszázados hagyomány megszüntetéséről van szó. A muzslyai lakodalom pedig messze földön híres, és az esküvőre való gyalogos felvonulás itt még nem számít ritkaságnak. Ez viszont nem csak hagyomány, hanem az itt élőknek egy megszerzett joga, hogy saját környezetükben, a saját anyanyelvükön legyenek részesei életük egyik legszebb szertartásának. Eskettetés ezentúl csak akkor lehetséges a helyi tanács dísztermében, hogyha azt kérelmezik, és persze külön fizetnek érte. Ez jelenleg 12 ezer dinárba kerül. Tehát a muzslyaiak vagy fizetnek, vagy pedig a násznépük kénytelen lesz bemenni a nagybecskereki városházára (ami odavissza tíz kilométer). Ez után pedig elmarad majd a násznép hagyományo s felvonulása a falu utcáin, ami úgyszintén része volt a lakodalmi szokásoknak. Azóta is járjuk az illetékeseket, és próbálunk magyarázatot kapni arra, hogy miért változott meg ilyen hirtelen a helyzet. Mintha azt sugallnák: önállósuljatok és akkor majd le sz saját anyakönyvvezetőtök – mondja Hallai Zoltán. NEM SZÓL A RÁDIÓ Nemcsak a muzslyaiak, hanem a környék magyarsága is csapásként élte meg, amikor négy év után, 2008 őszén megszüntette adását a Zeppelin Rádió, az első bánáti magyar rádió, amely egész n apos műsort sugárzott. Azért kellett elhallgatniuk, mert nem kaptak hullámhosszt a Köztársasági Műsorszórási Ügynökségtől. – A muzslyaiaknak azóta is nagyon hiányzik a helyi rádió. Nagy szükség lenne rá elsősorban a nemzeti önazonosság megőrzése szempontj ából. Nyilván a referendum is sikeresebb lett volna, ha a polgárokat kellőképpen tájékoztatjuk arról, hogy mit is jelent a helyi járulék meg nem hosszabbítása. Most még nagyobb szükség van rá, hiszen a Muzslyai Újség megjelentetése is mind nagyobb gondot o koz. Marad a remény, hogy a pótpályázaton a rádió megkapja a műsorszórási engedélyt – taglalja a lehetőségeket a tanácselnök. Végezetül: milyen a közbiztonsági helyzet Muzslyán? – Úgy gondolom, hogy jó ötlet volt két évvel ezelőtt a muzslyai rendőrállomá s létrehozása, annak ellenére is, hogy addig sem voltak komolyabb bűncselekmények. De úgy gondolom, megnyugtató a tény, hogy a faluban van egy
