Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-23
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.23 . 7 elvileg nem nagyon lehetséges, kivéve, ha a diák egy magyarországi lakcímre is bejelentkezik. A helyettes államtitkár hozzátette, a közoktatási törvény arról nem rendelkezik , hogy járhate magyar intézménybe, aki külön fizet érte. Nem tudni, szedhete pénzt egy középiskola külföldi diáktól Más és más a megítélés, attól függően, hogy itt dolgoznake a szülők, illetve letelepedési engedélyük vane, mert akkor az iskola megkap ja az állami normatívát a diák után. Az se mindegy, hogy uniós országból érkezike a gyerek. A gyulai román gimnáziumban, ahol magyarul és románul folyik az oktatás, volt idő, amikor a határon túlról áttanulók megközelítették az iskola diáklétszámának egy negyedét is. Ám a költségtérítés megfizetésének szigorítása után a számuk jelentősen csökkent. A határon túlról érkezőknek a havi tandíj 2025 ezer forint, de ebben már benne van a kollégiumi ellátás is. A korábbi 4050 diák helyett szeptembertől már csak tizenhatan kezdik meg különböző évfolyamokban tanulmányaikat. A Gyulán tanuló diákok között vannak román fiatalok, de erdélyi magyarok is, akik később is itthon keresik boldogulásukat - mondja a Nicolae Balcescu gyulai román gimnázium igazgatója, Czeglédin é Gurzó Mária. „Azok tanulnak itt, akik a határ menti településeken laknak. Vannak magyar ajkúak, mások vegyes házasságból, de román ajkúak is. Ebben az iskolában mindenki megtanulja mind a két nyelvet. A külföldi diákok többsége itt marad Magyarországon, egyetemeken, főiskolákon.” Az iskola vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a schengeni határ jövő évi áthelyezése és a mostani, augusztus huszadikával életbe léptetett kettős állampolgárság új helyzetet teremt, vagyis ismét többen érkeznek tanulni a hatá ron túlról a gyulai román gimnáziumba. Hozzávetőleg 150 vajdasági, valamint romániai fiatal tanul a szegedi oktatási intézményekben. Pontos adatokat Révész Mihály, az Oktatási Bizottság elnöke nem tudott mondani, mert szerinte az adatok ellenőrzése nem me gfelelő. „Sok iskola panaszkodott, hogy az ellenőrzések során kiszűrték a nem magyar állampolgárságú gyereket, és nem engedték, hogy azokra normatívát vegyen föl az iskola. Ebben a tekintetben a jogszabályok se eléggé egységesek, és vannak még az uniós jo gszabályok is.” Minden iskolatípusban előfordulnak külföldiek SzabolcsSzatmárBereg megyében, de nagy számokról nem beszélhetünk. Szabó Zoltán, a tiszavasvári Vasvári Pál középiskola igazgatója szerint fontos körülmény, hogy a közoktatásban nem igényelhe tnek állami normatívát olyan diák után, akinek szülei nem fizetnek adót Magyarországon. Tapasztalata szerint egyébként diákjaik 60 százaléka tért vissza szülőföldjére a gépész, vegyipari technikus, vagy informatikus bizonyítványával. Az idei tanévet azon ban csak háromnégy határon túli diák kezdi Tiszavasváriban, ám az igazgató újabb fordulatra számít. „Reméljük, hogy úgy fog változni a törvény, hogy a kettős állampolgárságú határainkon túl élő tanulókra is tudunk majd normatívát leírni.” vissza Dzurinda szerint a magyarszlovák kapcsolatok javításához akarat kell MTI • 2010. augusztus 22. 16:12 A szlovákmagyar kapcsolatok javításának Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az az alapja, hogy meglegyen az erre irá nyuló akarat. Dzurinda a Die Presse osztrák napilap vasárnapi számának adott interjújában így válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak a szlovákmagyar viszony javítására, hiszen valószínűleg a két ország között a legrosszabb a szomszédsági kapcsolat az Európai Unión belül. Dzurinda úgy vélte, nem tekinthető a jó szándék kifejezésének az, hogy Budapest bevezette a kettős állampolgárságot, és meg v an győződve róla, hogy az erről szóló törvény ellentmond a nemzetközi jognak. A két ország közötti alapszerződés érvelése szerint kimondja, hogy az ilyen ügyeket párbeszéddel kell megoldani. A lap kérdésére, hogy elvárjae, hogy Magyarország ezt a törvény visszavonja, Dzurinda így felelt: ismerem jó barátomat, Orbán Viktort, ezért el tudom képzelni, mi a reális és mi nem.
