Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-06
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.06 . 17 – Ennyi idő alatt minden kulcsfontosságú projektumnak el kell készülnie. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyolc év elmúltával nem kell már építeni az országban, de fontos, hogy befejezzük a tervezett építkezéseket: a 10es közlek edési folyosót, a 10es vasúti közlekedési folyosót, valamint a hidakat. Szerbia ma európai viszonylatban a legtöbb hidat építi – mondta a köztársasági elnök, aki a beškai Dunahídon folyó munkálatok után meglátogatott több Belgrád környéki építkezést, maj d Újvidékre utazott. Az újvidéki látogatásról itt számolunk be. vissza A határon túliak fele bekerült – MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁS Magy ar Szó • MTI • 2010. augusztus 6., péntek Az idei felsőoktatási felvételi eljárás során mintegy 2500 határon túli magyar jelentkezett magyarországi felsőoktatási intézménybe, közülük 1200an államilag finanszírozott formában meg is kezdhetik a tanulmánya ikat szeptemberben – mondta az Oktatási Hivatal elnöke az MTInek. Bakonyi László tájékoztatása szerint a jelentkezők száma körülbelül ugyanannyi, mint amennyi tavaly volt. A ponthatárok meghúzása után a 2500 jelentkezőből 1500an kerültek be magyar fels őoktatási intézménybe, s közülük 1200an államilag finanszírozott képzésekre. A számuk valószínűleg tovább nő majd a jogorvoslati kérelmek elbírálása után, sokan ugyanis a felvételi kérelmükön nem tüntették fel, hogy határon túli magyarok, holott az a kedv ezménytörvény alapján jogosulttá teszi őket az államilag finanszírozott képzésben való részvételre. Bakonyi László a jogorvoslatok kapcsán kiemelte: jó, ha az minél hamarabb beérkezik a hivatalhoz, mert annál hamarabb dönthetnek róla. A törvény értelmében a jogorvoslati kérelmeket 22 munkanap alatt kell elbírálni. S tájékoztatása szerint az idén 340 emelt szintű vizsgát tettek határon túli magyarok. vissza A szélsőséges szervezetek betiltását követelik Magya Szó • Szerkeszt őségi összefoglaló • 2010. augusztus 6., Négy újságíróegyesület és a több civil szervezetet tömörítő Polgári Vajdaság is követelte tegnap az illetékesektől, hogy tiltsák be a szélsőséges, klerofasiszta, neonáci és rasszista szervezetek tevékenységét. A Polgári Vajdaság közleményében üdvözölte Teofil Pančić újságíró támadóinak gyors letartóztatását, s egyben úgy értékelte, hogy az efféle incidenseket lehetetlen megakadályozni, viszont ha csak a következményekkel foglalkozunk, az okok feltárás nélkül mara dnak. A vajdasági székhelyű civil szervezetek, a szélsőséges csoportosulások tevékenységének betiltásán kívül átfogó vizsgálatot követelnek az államtól az adott szervezetek politikai és szellemi felbujtói, valamint anyagi támogatói kilétének kiderítésére. „Teofil Pančić újságíró megverése, és az a tény, hogy a támadók egy szélsőséges szervezet tagjai, csak egy a tengernyi olyan eset közül, amikor Szerbia polgárait amiatt érik atrocitások a gyűlöletszító ideológiát terjesztő szélsőségesek részéről, mert val amiben mások” – olvasható a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének, a Független Elektronikus Médiumok Szövetségének, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének és a Lokal Pres közös közleményében. Az újságíróegyesületek emlékeztettek arra, hogy a szélsőségesek célpontjai rendszerint a más nemzetiségűek, a kis vallási közösségek tagjai, a homoszexuálisok, a civil szervezetek aktivistái, egyes politikusok és értelmiségiek, akárcsak azok az újságírók, akik kritikusan írnak és tájékoztatnak. „Emlékezt etjük az illetékes szerveket, hogy egy évvel ezelőtt került módosításra a Büntető Törvénykönyv, amely szigorúbb büntetéseket irányoz elő az újságírók elleni támadásokért. A Szerbiai Képviselőház több mint egy évvel ezelőtt fogadta el a neonáci és fasiszta szervezetek megmozdulásainak betiltásáról, valamint a neonáci és fasiszta szimbólumok használatának betiltásáról szóló törvényt” – áll a közleményben. Slobodan Radovanović volt államügyész még tavaly ősszel kezdeményezte az Obraz és az 1389 szélsőjobbolda li szervezetek, valamint 14 szurkolói csoport működésének betiltását. Az államügyész indoklásában az erőszakra való felszólítást és gyűlöletszítást, a külföldiekre való gyakori támadásokat és a tavaly elmaradt Büszkeség napi