Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-21
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 1 0 . 08.21 . 22 Ukrajnában a törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot, a magyar honosítást minden bizonnyal a M agyarországon tanuló vagy dolgozó ukrajnai magyarok, esetleg a határ menti kereskedelemben érintettek fogják igényelni. A határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvény Szent István napi kihirdetését általában nem ellenzi sem a közvélemény, sem pe dig a politikum Ukrajnában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azt mondja: mindig is szorgalmazta, hogy a magyar állam úgy adjon állampolgárságot, hogy azért ne kelljen átköltözni Magyarországra. A kárpátaljai magyarok örülnek a lehetőségnek. Az ukrán nemzetiségű lakosok többsége sem utasítja el a magyarok kettős állampolgárságát, bár ellenvéleményeket is megfogalmaznak. A kárpátaljai ukrán nyelvű sajtó eddig nem nagyon foglalkozott a kettős állampolgárság kérdésével. A helyei lapok azt emelté k ki, hogy azok, akik a II. világháború előtt is itt éltek, magyar állampolgárok voltak. A kilencvenes évek közepén a Vajdaságban élő horvátoknak már volt kettős állampolgárságuk, és a szerbeknek is joguk van igényelni a szerb állampolgárságot bárhol is é ljenek a világban. A magyarok örülnek, hogy végre ők is megszerezhetik a magyar útlevelet, és a jelek szerint amint lehet, sokan igényelni is fogják. Már a kilencvenes években megkezdődött a Délvidéken a kettős állampolgárság követelése. A hivatalos Belgr ád soha sem tiltotta egyetlen népnek sem, hogy felvegye anyaországa állampolgárságát. A magyarság úgy élte meg az eddigi elutasítást, mintha nem kellenének anyaországuknak. Most azonban mindenki elégedett. A vajdasági horvátok szavazati jogot is kaptak az állampolgársággal, de ezzel csak kevesen élnek, viszont az útlevelet a vajdasági horvátok nyolcvan százaléka igényelte. Egyelőre még nem tudni, hányan igényelik majd a 290 ezres lélekszámú délvidéki magyarság közül a magyar állampolgáságot, de várhatóan so kan lesznek majd, akik kérik a visszahonosításukat. Nagy könnyítés, hogy az állampolgárság igénylését a szabadkai külképviseleten is jelezhetik majd az érdekeltek. Megtudtuk: a kérelmek befogadása előtt a magyar főkonzulátus tisztségviselői bejárják az egé sz Vajdaságot, hogy milyen módon lehet igényelni a magyar állampolgárságot. vissza Komárom, az utolsó végvár? Bumm.sk • 20100821 Az idei önkormányzati választások egyik nagy tétje, hogy vane hosszútávon létjogosultsága k ét, a felvidéki magyarok érdekképviseletét hirdető pártnak. Míg a júniusi parlamenti választásokon magát túlnyerő MostHíd helyi struktúrák hiányában is igyekszik magabiztos képet mutatni, próbálva megismételni az országos eredményt, a választási veresége után megroggyant, de továbbra is jól kiépített regionális struktúrákkal, saját polgármester- és önkormányzati képviselők garmadával rendelkező MKP inkább a túlélésre játszik. Együttműködés vagy szembenállás? Mi lehet a nyerő stratégia? A november 27i ö nkormányzati választások után kiderül. Addig is, vigyázó szemetek Komáromra vessétek! Talán nem túlzás ha azt mondjuk, hogy Komárom a szlovákiai magyarság egyik utolsó végvára. Egy többségében magyarlakta város, magyar polgármesterrel, magyar többségű ké pviselő testülettel, ahol bár helyenként a kiábrándultság, fásultság és csalódottság jelei mutatkoznak, hisz újabban már csak koszorúzással, burleszk filmekbe illő szoboravatásokkal képes a médiába kerülni, a helyi lakosság sorsa továbbra is a saját kezéb en van. Ami pedig a legfontosabb, itt dőlhet el sok minden a jövő, a következő évek szlovákiai magyarok politizálására vonatkozóan. Komárom valahol a Felvidék kicsiben. Bastrnák Tibor polgármester Hidas (korábban MKP), a képviselő testület többsége MKPs (legalábbis volt, a választási ciklus elején). Adott továbbá egy helyi magyar egyetem, magyar gimnázium, és soksok kis helyi érdek, ilyenolyan vállalkozás, kiépített existencia, mely érthetően szeretne túlélni. Kerül amibe kerül. A kérdés csak az, hogy an?
