Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-21
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 1 0 . 08.21 . 19 A monoki önkormányzat a kettős állampolgárság történelmi jelentőségét felismerve, annak kiteljesedésének elősegítése érdekében tesz i lehetővé, hogy az elszakított országrészeken élő magyarok állandó lakosként Monokra, Kossuthnak a község saját tulajdonában lévő szülőházába jelentkezhessenek be, és ezáltal minden magyar állampolgárnak járó jog megillesse őket – indokolta a döntést a pol gármester. Szerinte ezzel kifejezik a nemzeti együvé tartozást is, mert Kossuth szülőháza „minden magyar ember otthona és oltalma”. Szepessy arra kéri Magyarország valamenynyi önkormányzatát, kövessék Monok példáját, és biztosítsanak állandó lakcímet a hat áron túl élő magyar emberek számára. A polgármester úgy véli, ebben a kérdésben nem kell konzultálnia jogászokkal, mert ahhoz, hogy bejelentsenek valakit, erre nincs szükség. Téved. A polgárok lakcímének és személyi adatainak nyilvántartásáról szóló törvé ny ugyanis elég egyértelműen fogalmaz: „a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él”. Aki tehát anélkül jelentkezik be valahová, hogy nem kíván ott életvitelszerűen tartózkodni, jogsértést követ el. Ugyanez a jogszabály rendelkezik arr ól is, hogy a lakóhely létesítését három munkanapon belül mindenki köteles a település jegyzőjének bejelenteni, aki akár ellenőrizheti is, hogy nem fiktív bejelentés történte. A külföldön élők esetében – és az állampolgárságért jövőre folyamodó határon t úli magyarok is e körbe tartoznak – a helyzet annyival bonyolultabb, hogy nekik először azt kell kérniük, hogy egyáltalán felvegyék őket a népességnyilvántartásba. Az első magyarországi lakóhely – „állandó lakcím” – létesítését ugyancsak be kell jelenteni ük a központi nyilvántartásnál, ha tehát Kossuth szülőházába tömeges „beköltözést” tapasztalnának, az bizonyára nem kerülné el a hatóságok figyelmét. A polgármester fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a bejelentkezéssel a külföldön élő személyeket azonna l megilleti a magyar állampolgároknak járó összes jog is. A lakóhely létesítésével valóban alanyi jogon járnak bizonyos közszolgáltatások, de amennyiben csak névleges a bejelentkezés, megint csak a jegyzőnek kell lépnie, és a lakcímet fiktívnek minősítenie . Ugyanakkor kérdéses, hogy mit kezdene a település azzal, ha a valóságban másutt élők sora jelentkezne szociális támogatásért, például. Mellesleg: egyetlen település sem mehet szembe a hatályos szabályokkal, mert a szeptembertől ismét működő közigazgatás i hivatalok feladata egyebek mellett a lakcímnyilvántartás működésének ellenőrzése is. És még egy adalék: az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet szerint az, aki a lakcímbejelentésekre vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, harmincezer fori ntig terjedő pénzbírsággal sújtható. Semjén a kettős állampolgárságról A kettős állampolgárságról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a határon túli asszimilációs folyamatot megfordítsa, s megerősítse a határon túliak magyar identitását – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes a jogszabály h atálybalépése alkalmából az MTInek. A jogszabály augusztus 20án lép hatályba, de csak 2011. január 1jétől kell alkalmazni. Magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, hogy megkaphassák az állampolgárságot. Az állampolgársági kérelmet a külképviseleteken, az anyaköny vvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál lehet majd leadni. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időt artama, tehát amikor nem lehet dönteni. A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is, csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztl evél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretekvizsgát. Az egysze rűsített honosítási eljárással kapcsolatos feladatokra a kormány idén 830 millió forintot különített el, s első évben 250 – 400 ezer kérelmezőre számítanak.
