Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-06
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.06 . 15 Vádemelés a Székely Gárda ellen Krónika • 2010. augusztus 06. „Erre egyáltalán nem számítottunk” – reagált Csibi Barna, a Székely Gárda Kulturális és Hagy ományőrző Egyesület alelnöke a Krónikának arra a hírre, hogy a Hargita megyei ügyészség fasiszta, rasszista vagy xenofób szervezet bejegyzésének vádjával bűnügyi eljárást kezdeményezett a három alapító tag ellen. Az ügyészség, amely hátrányos megkülönböz tetésre való felbujtással is vádolja az alapítókat, azért döntött a vádemelés mellett, mert még április elején három gárdatag az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont, a Kaufland előtt „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” feliratú plakátot raga sztott ki. A gárda tagjai – Csibi Barna, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós – szerint a vád megalapozatlan és „kikérik maguknak” ezt az eljárást. Hivatalos közleményükben állítják: megfélemlítésről, kirakatperről van szó. „Meggyőződésünk, hogy a Románia alkotmányában és a nemzetközi jogrendben is szentesített szabad véleménynyilvánítási jogunkba nemcsak a pozitív, hanem a negatív véleményünk kinyilvánításának joga is beletartozik, nemcsak a tapsolás, hanem a pfújolás joga is alapvető emberi jog” – áll a k özleményben. Florin Braic, a Hargita megyei ügyészség főügyésze ugyanakkor úgy véli: megalapozottak a gárdatagokkal szemben felhozott vádpontok. A gárda tagjai arra hivatkoznak, hogy a csíkszeredai önkormányzat engedélyezte figyelemfelkeltő megmozdulásuka t. „Érvényesítettük azt a fogyasztóvédelemből ismert alapvető jogot, amely szerint minden fogyasztót megillet a vásárolni óhajtott termékeket célzó teljes körű informálás, amely optimálissá teszi a vásárlást” – áll még a közleményben. Csibi a Krónikának e lmondta: a rasszista és xenofób vádak azért érték őket váratlanul, mert, bár korábban a bíróság kétszer is elutasította az egyesület bejegyzését, a hivatalos indoklásban nem szerepeltek ezek a vádak. Első alkalommal azt kifogásolta a bíróság, hogy az alapí tó okiratban szerepelt, miszerint kiállnak a politikai foglyok jogai mellett. Másodszor azért utasították el az egyesület bejegyzését, mert az alapító levélben szerepelt az a kitétel, hogy erőnléti és szellemi képzést tartanak a tagoknak, a bíróság ezért attól tartott, paramilitáris szervezetet hoznak létre. Az egyesület alapítói ezért úgy döntöttek, hogy ezeket a pontokat kihagyják a statútumból és úgy próbálják legálissá tenni szervezetüket – mondta a Székely Gárda alelnöke. v issza Szerző(k): Kiss ElődGergely Elkerülhető az EMNT párttá válása? Krónika • 2010. augusztus 06. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamilyen szinten kényszerhelyzetben van, és el lehetett volna kerülni, sőt még mindig el lehet kerülni, hogy pártként bejegyeztessék, ha erre több akarat és kompromisszumkészség van a felek között – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek összefogásprojektet ke llene kidolgozniuk és ezt tartalommal feltölteniük, vélte a háromszéki megyeközpont polgármestere, aki szerint így elkerülhető lenne, hogy az EMNTt pártként jegyezzék be. A szövetség a román kormányzásból adódó lehetőségeket, míg a Tőkés László által veze tett alakulat a magyar kormánnyal kialakított szoros kapcsolatát kamatoztathatja az erdélyi magyarság javára, érvelt Antal Árpád. Viszont ha negatív forgatókönyv szerint a két szervezet nem fog össze, hanem vetélytársként versengenek, ezek a lehetőségek a helyett, hogy erősítenék, akár ki is olthatják egymást, figyelmeztet. Többet árt, mint használ, ha az erdélyi magyar politikai palettán megjelenik egy harmadik szereplő, erre jó példák az RMDSZ – MPP, valamint az MPP – Tőkésviták, mondta Antal. Az EMNT pártk ént való bejegyzése az RMDSZ erőteljes pártosodását eredményezheti.
