Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-13
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.13 . 15 Ez a választások eredményén is megmutatkozott. A MostHídra kis híján kétszer annyian szavaztak mint az MKPra. Az arány 109 ezer (4,33 %) a 205 ezerhez (8,12 %) a MostHíd javára. Még a legkompaktabb magyar körzetekben is a MostHíd kapott több szavazatot. Komárom körzetében ugyan csak 3 százalék volt a különbség, de Dunaszerdahely körzetében 18 százalékkal szavaztak többen a MostHídra. Egyedül a Párkány körüli ki skörzetben kapott 7 százalékkal több szavazatot az MKP. Ez az eredmény azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarok többsége nem igényli a kisebbségi jogok következetes védelmét és ezzel egyúttal lemond a nemzeti identitásának megtartásához szükséges eszközök j elentős részéről. Tartásában megroppant a felvidéki magyarság. A győzteseknél persze egyelőre bizakodás uralkodik. A MostHíd tagja lett a kormánykoalíciónak. Bizonyos pozíciókat is betölthetnek a párt képviselői egyes nemzetiségi szempontból jelentősnek s zámító hivatalokban, de már elkezdődött az alkudozás a szlovák pártok részéről, hogy mit igen és mit nem a kisebbségi jogok terén. Egyelőre kialakulóban van a kormány politikája, nem látni pontosan a körvonalait, de azt már közölték, hogy kisebbségek jogál lásáról szóló törvényt nem hajlandók bevenni a kormányprogramba. Nos, az európai tapasztalat azt mutatja, hogy az őshonos kisebbségek önazonosságának megőrzése csak igen következetes, kisebbségi jogokkal körülbástyázott, öntudatát megőrzött kisebbség eseté ben lehet csak sikeres. Lásd a déltiroli német nyelvű osztrák kisebbség, vagy a spanyolországi baszkok, vagy a finnországi svédek példáját. Ezen a téren a szigorú következetesség igen fontos. Ezt vallotta a déltiroli néppárt nemrég elhunyt legendás vezet ője, Silvius Magnano is, aki kijelentette, hogy a kétnyelvűségben annyira következetesnek kell lenni, hogy nemzetiségi területeken még a WCt is kétnyelvűen kell megjelölni. Hol van ettől a szlovákiai magyarság? Ha az imént említett feltételek nincsenek me g, és ehhez még kisebbségellenes társadalmi közeg is járul, akkor a „kis lépések” politikájának ellenére is halálra van ítélve a kisebbség. A 2010es választás után nehezen képzelhető el, hogy a szlovákiai magyarok döntő többsége a jövőben újra a kisebbségi jogokért következetesen kiálló pártra szavazna, hívják azt MKPnak vagy valami másnak. Ezért nem nehéz megjósolni, hogy kéth árom évtized múlva a szlovákiai magyarság is csak saját nyelv nélküli, emlékekben élő kisebbség lesz. Ezért pedig legkevésbé az MKPt vagy Csáky Pált, illetve Duray Miklóst kell okolni és nem is a FIDESZt és Orbán Viktort, hanem azt a hazai és nemzetközi sajtót és politikusi hozzáállást, amely a magyarságtól megtagadja a legitim jogot önazonosságának megőrzésére. A magyar kisebbség pedig immár nem képes vagy hajlandó a védekezésre. Amin nem is lehet csodálkozni, mivel a vezetői minduntalan meghátrálásra ké nyszerültek, amikor az önigazgatás bármely formájának puszta felemlegetése esetén is azonnal megbélyegezték, valamint szélsőséges nacionalista, irredenta és még ki tudja milyen ista jelzőkkel illették őket. Ilyenkor a szlovák politika és civil társadalom s zorosan összezárt egy egységes magyarellenes frontba. Talán hihetetlen, de ez többször megismétlődött még az MKP kormánytagsága idején is. Akik ezt közelről látták és saját bőrükön tapasztalták a hatását, azok tudják, hogy végül is nem az MKP vezetőin múlo tt a kisebbségi jogok hatékonyabb kodifikálásának kérdése. Utalhatnánk Trianonra, ahol a nagyhatalmak hibás döntései folytán a magyar lakosság tömegeit kényszerítették idegen országok fennhatósága alá. Napjainkban pedig, amikor új rendszerben (EU), az adot t feltételek tiszteletben tartása mellett igyekszik a magyarországi kormányzat megmenteni a még meglévő nemzettársainak az identitását, akkor ismét összezárnak a trianoni erők és indoktalanul megbélyegzik a magyar kormányzatot és a magyarokat. Tudom most s okan azt mondják a trianonozás elcsépelt dolog. Lehet, de tény, hogy Trianon szelleme tovább él és tovább sújtja a magyarságot. vissza Varga Sándor Tisztújítást tartott az Anyanyelvi Konferencia Felvidék.ma • 2010.08.1 2. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia 2010. augusztus 69. között rendezte meg Jánosiban (Ukrajna – Kárpátalja) XII. Anyanyelvi Konferenciáját és tisztújító közgyűlését, melyen részt vettek az alapszabály szerint a tá rsaság tagjai az anyaországból, KeletKözépEurópa kisebbségben élő magyar közösségeiből és a nyugati diaszpórából. A tanácskozás az alábbi nyilatkozatot fogadta el: Az elemzések során egyértelműen körvonalazódott, hogy az elmúlt két évtized alatt a térs ég társadalma, gazdasága, kultúrája alapvetően átstrukturálódott. Tagságunk országainak az Európai Uniós térséghez való csatlakozása, illetve az integrálódás eltökélt szándéka új mozgásteret teremtett, és ennek nyomán új kihívások