Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-11
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.11 . 10 A kormányfő a Liberális Ház Kft.vel kapcsolatosan főképpen azt kifogásolja, hogy az SaS képviselői irodák fenntartásá ra is szeretné kihasználni a megvásárlandó ingatlant, vagyis az adófizető polgárok pénzét tulajdonképpen saját tulajdonú kftjükbe fektetnék. Sulík pártelnök szerint ez azonban nem tragédia, sőt, szokványos ügylet, hiszen más pártok is alkalmazzák e prakti kát. Radičová azonban abszurdnak tartja azt a helyzetet, hogy a parlamenti képviselők a fővárosban béreljenek maguknak irodát, holott a pozsonyi Várdombon a törvényhozó testület épülete mellett minden képviselő külön irodával rendelkezik. Sulík erre kijele ntette: az épületben nem lesznek képviselői irodák, vagy ha mégis, akkor azokra nem kérnek támogatást a parlamenttől. vissza Susla Béla (Pozsony) írása a Népszavának / Népszava Kövér László házelnökként a határon túlra is t ekint Magyar Hírlap • 20100811 Két televíziónak is nyilatkozott tegnap Kövér László, az Országgyűlés új elnöke. Az Echo Tvnek elmondta: a T. Ház megítélését annak politikai teljesítménye határozza meg. Kövér folytatná a Kárpátmedencei Magyar Képvisel ők Fórumának munkáját, amelyet összeegyeztetne a Gyurcsánykormány által megszüntetett, de újraindítandó Magyar Állandó Értekezlettel. vissza Veszélybe kerülhet a vízummentesség? Vajdaságma.info • 2010. augusztus 10. [10:03] A két vagy több tisztség megtartása miatt – amelyet törvényesített a szerb parlament – az ország polgárai elveszíthetik a vízummentességet a schengeni övezet országaiban, jelentette k i Čedomir Čupić , a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó ügynökség bi zottságának elnöke. Bejelentette, hogy szeptember elején az ügynökség beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz, s kérni fogja az ügynökségről szóló törvény módosításának alkotmányosságát. Ezzel a módosítással tették lehetővé több közfunkció egyidejű ellát ásának törvényességét. Kérni fogják a nemzetközi szervezetektől is, hogy reagáljanak az alkotmányszegésre. A Blicnek nyilatkozó Čedomir Čupić szerint a vízummentesség megvonása az egyik intézkedés elehet, amivel Európa büntethet azoknak a normáknak a megsz egéséért, amelyek megvalósítását Szerbia szerződéssel vállalta. Ha a kormányzat alkalmazza az európai normákat – mint amilyen a jog uralma – Szerbia elveszítheti a hiteleket, s leállíthatják a beruházásokat. Ilyesmi már előfordult Bulgáriával a korrupció m iatt, hangzott a figyelmeztetés. vissza Vita az ENSZben Székelyföldről Háromszék • 20100811 Hétfőn délelőtt nagy érdeklődés mellett mutatták be az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes ér tekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló ,,árnyékjelentést", amelyet három magyar civil szervezet — a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Pro Regio Siculorum Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) — kezdeményezett. A jelentésről szóló délutáni vita után az ENSZ képviselői kérdéseket fogalmaztak meg a román állam képviselőinek, egyebek mellett arról, mi a hivatalos álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy a székelyföldi magyarság 90 százaléka autonómiát akar, de felvetették azt is, d iszkriminatív, hogy Romániában nem tüntetik fel a gyógyszerek összetevőit, használati útmutatóját magyarul is. Kiderült, az nem tett jót az ügynek, hogy a román kormány hivatalos küldöttségében három magyar képviselő is helyet kapott. Az ENSZ elé kerülő, a magyar kisebbség helyzetéről szóló jelentés összeállítását Hantz Péter, a BKB elnöke kezdeményezte, és ő dolgozta ki a romániai magyar oktatásról szóló fejezetet. Felkérésére csatlakozott a munkához a Pro Regio Siculorum Egyesület, és összeállították a Sz ékelyföldre vonatkozó fejezetet. Antal Árpád, a Pro Regio elnöke a Háromszéknek elmondta: igyekeztek olyan dokumentumot megfogalmazni, amelyben szerepel az összes, Székelyföldért tevékenykedő politikai és civil szervezet elképzelése, magáénak érezheti az R MDSZ, az MPP, az SZNT, illetve az EMNT egyaránt. Az ENSZ elé terjesztett tizenöt oldalas dokumentum külön fejezetben tárgyalja a székelyföldi magyarság ügyét. A bevezetőben vázolják a térség földrajzi fekvését, adottságait, történelmét és az 1989 utáni tör ekvéseket, a kudarcba fulladt hivatalos autonómianépszavazáskezdeményezéseket, illetve azt a 210
