Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-05
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.05 . 14 és kisebbségi jogokat" - húzta alá a szerző. Kommunikációs problémák azonban már itt is akadtak: a Szabadság és Szolidaritá s (SaS) által jelölt Daniel Krajcer kulturális miniszter jelezte, nem fogja siettetni a törvénymódosítás elfogadását. "Nyilatkozatának stílusa sokakban kelthette azt az érzetet, hogy Krajcer nem érti, mennyire javítaná az országban élő kisebbségiek kedélyé t, ha az új kormány prioritásként és empatikusan kezelné ezt a törvénymódosítást. Az sem nyilvánvaló, hogy a miniszter meddig hajlandó elmenni a változtatásokban: márpedig Rudolf Chmel, a Híd kisebbségekért felelős miniszterelnökhelyettese nemcsak a szank ciók eltörlését, hanem a törvény átfogó reformját szeretné látni" - jegyezte meg Ravasz Ábel. A szakértő szerint ennél sokkal nagyobb problémát jelent a magyarországi kettős állampolgárság blokkolására létrehozott ellentörvény módosítása vagy kiiktatása. Chmel álláspontja itt is egyértelmű: az ellentörvénynek mennie kell, a megoldás pedig a két ország közti egyeztetés. A Híd azonban itt erős ellenállásba ütközik: a KDH, mely az előző ciklusban igennel szavazott erre a Smer által előkészített jogszabályra, most is előnyösnek látná megtartását. Nincs a Híd pártján a SDKÚ sem, saját törvénytervezettel készül, mely a magyarországi törvényt próbálná érvénytelenné tenni Szlovákia területén. "Per pillanat úgy néz ki, az elkerülhetetlen viták után a végeredmény egy új törvény lehet, amely az állampolgárság elvesztésének rémét kiküszö bölné ugyan, de még mindig jogi formulákkal próbálná röghöz kötni a szlovákiai magyarokat" - írja Ravasz. A harmadik gondot az állami jelképekről szóló törvény új verziójának egyes intézkedései jelentik, melyek gyakorlatilag azonosak a közvélemény nyomásá ra Gašparovic elnök által visszadobott hazafiassági törvény egyes elemeivel. A törvénymódosítás szeptemberben lépne életbe, és egyebek között előírja, hogy az osztálytermekben ki kell rakni a szlovák zászlót, az alkotmány preambulumát és a himnusz szövegét , hogy a sportesemények előtt le kell játszani a himnuszt, valamint a „hazafiságra való nevelésnek” a tanterv részét kell képeznie - olvasható az elemzésben. Ezek az intézkedések nem kisebbségellenesek, de az erőltetett és homogenizált hazafiság minden bi zonnyal azoknak az államtól való további elidegenedését szolgálná - véli Ravasz. Chmel és a Híd azonban ebben a kérdésben magukra maradtak: a kormányprogramba a KDH és az SDKÚ (különösen Eugen Jurzyca oktatási miniszter) ellenállása miatt végül nem került bele e módosítás eltörlése. "Úgy tűnik tehát, hogy a szlovákiai magyarok szempontjából a Radičovákormány ugyan jó útra lépett, ám az első lépései meglehetősen bizonytalanok. A hivatalos kommunikáció a szükséges törvénymódosításokkal kapcsolatos kelletlen sége, valamint a KDH és az SDKÚ ellenállása a hazafiasként vagy nemzetvédőként látott kérdésekben azonban nem a Ficokormány pragmatikus nacionalizmusát idézi meg, sokkal inkább a baloldali populizmus által a nemzetpolitika terén sarokba szorított jobbközé p ideológiai bizonytalanságát láttatja" - vélekedett a szerző. Szerinte a Radičovákormány – nem utolsósorban a kormányfő személye révén – ugyan elhatározottnak tűnik a liberális jogvédelem mellett, azonban alkotóelemei miatt aligha engedi el a keresztény konzervatívok számára hazai terepet jelentő hazafiság eszményképét sem. Hogy mennyire sikerül egyensúlyban tartani ezt a két ideológiát, a jövő dönti el, az igazi munka ugyanis csak most kezdődik. "A nyelvtörvény és a kettős állampolgársággal szembeni ell entörvény módosításai mindenesetre jó kiindulópontot jelenthetnek az etnikai szempontból valóban kooperatív politizálás felé – feltéve, hogy a változtatások nem rekednek meg a kozmetikázás szintjén" - zárta eszmefuttatását Ravasz Ábel. vissza Pozsonyi vita a kormányprogramról Népszava • 20100805 Az új szlovák kabinet eredményekre tör - hangsúlyozta a kormányprogram tegnap parlamenti vitájában a szlovák törvényhozás elnöke, Richard Sulík. Elismerte, hogy Robert Fico kormány zása alatt fejlődött az ország, de hangsúlyozta: azon időszak fő jellemzője az államháztartás rekordhiánya volt. Igaz ugyan, hogy Szlovákia csatlakozott a schengeni rendszerhez és bevezethette az eurót, de mindezt a második Dzurindakormány alapozta meg - hangsúlyozta a parlament elnöke.
