Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-10
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.10 . 11 vezetőjének helyettesével, illetve több főosztály munkatársaival, aminek során megvitatták a kárpátaljai nemzeti kisebbségek életének időszerű kérdéseit. Volodimir Hoblik rámutatott, hogy a megye vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy miden etnikum képviselői komfortosan érezzék magukat szülőföldjükön. Dr. Klemens Buescher aláhúzta, hogy Kárpátalja egyedi, jó példája több tucatnyi nemzetiség békés egymás mellett élésének. A találkozó során szó esett a nemzetiségi iskolák ról is. Hanna Szopkova, a megyei oktatási főosztály vezetőjének helyettese arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy vidékünk 707 iskolája közül 118 szolgálja ki a nemzeti kisebbségek igényeit: 66 magyar, 11 román, 2 orosz tannyelvű, míg a többiben két, ill etve három nyelven folyik az oktatás. Az EBESZ képviselői Ungvár mellett felkeresték Beregszászt, Munkácsot és Nagyszőlőst is, ahol megismerkedtek az ott élő kisebbségek életének feltételeivel. • A lap az oktatási reformról közöl interjút Mihajlo Motiljcsakk al, a megyei oktatási főosztály vezetőjével. Az oktatási vezető arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a parlament által július 6án elfogadott törvény szerint 4 éves lesz az elemi iskola, 5 éven át tanulnak a gyerekek az általános, két évig (a korábbi háro m helyett) pedig a középfokú oktatás kereteiben. Emellett az ötéves gyermekeknek kötelezően óvodába kell járniuk. Ami a középiskolai oktatást illeti, Mihajlo Motiljcsak elmondása szerint a városokban jobb a helyzet, hiszen különböző — humán, reál, esztétik ai stb. — irányultságú tanintézmények közül lehet választani. Faluhelyen viszont sok iskolában csak egyegy 9., illetve 10. osztály van, így itt leginkább az univerzális oktatási irányvonalat választják a szakirányú helyett. Megoldást jelenthet az is, ha a 9. osztály után szakirányú oktatást folytató középfokú tanintézménybe mennek át a fiatalok. Jelenleg 275 ilyen intézmény — ezen belül 13 gimnázium, 13 líceum, illetve 2 esti iskola — működik Kárpátalján. A megyei oktatási vezető problémaként említi meg, h ogy csak 532 óvoda, illetve bölcsőde működik nálunk, míg 1990ben még 668 ilyen intézményt tartottak számon. • A RIO c. lap 2010. augusztus 7i száma terjedelmes írásban foglalkozik a közelgő ukrajnai helyhatósági választásokkal. Roman Szereda, a cikk szerző je arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a községi és nagyközségi tanácsok képviselőit, illetve a települések polgármestereit egyéni választókerületes, míg a járási, városi, városkerületi, megyei tanácsok, illetve a Krími Legfelsőbb Tanács képviselőit vegy es (egyéni választókerületes, illetve pártlistás) rendszer alapján választják meg október 31én. Véleménye szerint ennek előnye az, hogy az emberek olyan jelölteket támogathatnak, aki helyben élnek, akik ismerik régiójuk problémáit. Másik fontos momentumké nt említi, hogy csak pártok vehetnek részt a választási folyamatban, blokkok, spontán szövetségek nem. Ennek eredményeként az ideológiailag hozzájuk közel álló pártokra voksolhatnak az emberek. A szerző úgy véli, hogy ez az újítás hozzájárul ahhoz, hogy po litikailag strukturáltabbá váljon az ukrán társadalom. • A TRIBUNA c. lap 2010. augusztus 7i száma arról ír, hogy Ukrajna legkorruptabb régiói közé tartozik Kárpátalja. Idézi Hennagyij Karpjukot, a Belügyminisztérium sajtószolgálatának munkatársát, aki szer int a gazdaságilag fejlett megyékben, illetve a magas rekreációs potenciállal rendelkező régiókban (Doneck, Dnyipropetrovszk, Harkov, Odessza megyék, kijevi régió, Krím, a Kárpátok és Kárpátalja), a legmagasabbak a kenőpénz összegei. Elmondása szerint a le gnagyobb összegeket a föld elosztásában szerepet játszó önkormányzati tisztségviselők kapják. A 2009es rekordot az egyik mikolajiv megyei község polgármestere tartja, aki 8,5 millió hrivnyát szeretett volna kapni. Az második helyen 4,2 millióval egy kijev megyei város alpolgármestere, míg a harmadikon 3,9 millió hrivnyával egy lakásépítő szövetkezet vezetője, illetve vezetőségi tagja áll. • A Sztarij Zamok terjedelmes írásban foglalkozik a kárpátaljai internetes tömegtájékoztatási eszközökkel. Az első ezek k özül 2000ben indult be, s azóta számos ilyen hírportál jelent meg. Szakembereket szólaltat meg, akik rámutatnak, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek munkatársai nem ismerik a helyesírási szabályokat, illetve túl sok az átvett anyag. Ez utóbb iak aránya eléri a 90 százalékot is! Ennek okát abban látják, hogy a fővárosi internetes újságoktól eltérően a kárpátaljaiak nem rendelkeznek kellő szakembergárdával, saját tudósítókkal, korrektorokkal. Emellett egyes portálok mesterségesen igyekeznek növe lni a látogatottságot azzal, hogy pornográf tematikájú szavakat, kifejezéseket tartalmaznak. Bár nincsenek sem képek, sem videók e témából, a keresők észlelik e szavakat, így a honlapot rendszeresen felkeresik a pornográfia iránt érdeklődők… A másik módsze r az, hogy kalóz programokra, kulcsokra utaló szavakat helyeznek el, ami hasonló módon befolyásolja a látogatottságot. Problémát jelent az is, hogy a honlapok jogosulatlanul közlik mások írásait, fotóit. A szerzői jogok érvényesítését gátolja, hogy az inte rnetes újságok még nem számítanak tömegtájékoztatási eszközöknek. • A Jevropa Centr c. lap 2010. augusztus 6i száma arról ír, hogy 500 ezer dollárért kínálják a pártokat az ukrajnai önkormányzati választások előtt. A cikk szerint az új választási törvény ne m teszi lehetővé, hogy pártszövetségek, illetve egy évnél „fiatalabb” pártok induljanak. A Jacenyukféle Változások Frontjának 707 helyi szervezetéből mindössze 18 állíthat jelölteket. Szerhij Tihipko Erős Ukrajnájának 462 ilyen szervezetéből legalább 300 jut hasonló sorsra. Nem véletlen, hogy így felértékelődtek a korábban bejegyezett, eddig ismeretlen pártok. Elemzők szerint egy országosan bejegyzett párt 300500 ezer dollárba kerülhet. Ennek ötödét kell fizetni egy kijevi pártszervezetért. vissza
